Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet

Iratok - I. A danzigi kérdés napirendre tűzése; az angol—lengyel megállapodás és a Romániának nyújtott angol—francia garancia; Teleki Pál miniszterelnök és Csáky István külügyminiszter római megbeszélései (1939. már-cius 19—április 28.)

93. A KÜLÜGYMINISZTER SZÁMJELTÁVIRATA VALAMENNYI MAGYAR KÖVETSÉGNEK Budapest, 1939. április 22. 18 ó. Tudomásulvétel végett és szavainak irányítására közlöm: Ismételt megbeszéléseket folytattunk olasz kormányelnökkel és külügyminiszterrel.

11

5 1) Megállapítottuk, hogy magyar politikai célkitűzések teljesen azonosak a tengely békés törekvéseivel, amelyek arra irányulnak, hogy egy erős Magyarország mind behatóbban tölthesse be Dunamedencében vezető szerepét. 2) Magyar—jugoszláv viszonylatban törekvés baráti kapcsolatok kimélyítésére, melyet Róma nagyon kívánatosnak tart. Göring legutóbbi római látogatásakor hasonló értelemben nyilatkozott. 3) Romániai kapcsolataink Olaszországot egyáltalában nein érdeklik, azoknak irányítását megítélésünkre bízzák. Róma Magyarország nélkül nem fog Bukaresthez közeledni. 4) Tengely, benyomásom szerint, amit egyébként minden kormánytényező megerősített, szilárdabb, mint valaha. Evekig békepolitikát óhajt folytatni, amire mindkét nagyhatalomnak okvetlenül szüksége van. Olasz kormányfő különös megelégedésének adott kifejezést annak, hogy magyar— német viszony szívélyessé fejlődött. 5) Bizonyos elkedvetlenedést tapasztaltam Lengyelországgal szemben. Ügy látszik, olaszok zokon vették albán kérdés rendezésekor megjelent nem épen kedvező sajtókommentárokat. Olaszok nem hiszik, hogy német—lengyel fegyveres konfliktus közeli kitörése fenyeget, de ha ez mégis bekövetkeznék, úgy vélik, hogy az izolálható lesz. Meg vannak győződve, hogy németek minden lengyel ellenállást villámgyorsan letörnének. Lengyelországhoz fűződő politikai kapcsolataink közömbösen hagyják Rómát. 6) Olasz külpolitika súlypontja továbbra is a Földközi-tenger marad. Ezzel kapcsolatban Jugoszláviával való viszonyát törekedni fog szorosabbra fűzni. Ebben a viszonylatban Albániát kulcspozíciónak tekinti, de Olaszországnak stratégiai helyzete Albániában komoly intelem Görögország részére is. Lehetségesnek tartják, hogy az olasz befolyás közelsége nem marad hatás nélkül Bulgáriára sem, de Olaszország nem készül egyelőre semmilyen akcióra és meg van róla győződve, hogy erőhatalmát Balkánon békés eszközökkel biztosíthatja. • 7) Részletesen ismertettem magyar—szlovák viszonyt olasz miniszterelnökkel. Rámutattam veszélyekre, amelyek a szlovákok provokáló magatartásából fakadhatnak, de nem kértem Mussolinit, hogy a rendezésbe beavatkozzék. Egybehangzó. Csáky Küm. számjel—1939—kimenő Másolat. 11

5 Lásd e kötet 90. sz. iratát. 189