Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet

Iratok - I. A danzigi kérdés napirendre tűzése; az angol—lengyel megállapodás és a Romániának nyújtott angol—francia garancia; Teleki Pál miniszterelnök és Csáky István külügyminiszter római megbeszélései (1939. már-cius 19—április 28.)

a csehországi tartalékok is előreláthatóan csak rövid ideig lesznek elég­ségesek a szükséglet óriási méretei folytán. 53 pol. — 1939. szám alatt bátor voltam jelenteni, hogy német meg­állapítások szerint milyen ércmennyiségek kiaknázására lehet számítani Románián kívül — amellyel már létrejött a szerződés — elsősorban Jugo­szláviában, azonkívül Görögországban és Bulgáriában és milyenek a faki­termelés kilátásai Bulgáriában és Jugoszláviában. Érthető, hogy ezek felé a nyersanyagforrások felé ma még fokozottabb érdeklődéssel tekint a Harma­dik Birodalom, ha egyelőre árokharcra és nem nyílt megütközésre határozza el magát az ellene szervezkedő Nyugattal szemben. Hitler mondta wilhelms­haveni beszédében: „Deutschland denkt nicht daran, andere Völker anzu­greifen. Worauf wir ab r nicht verzichten wollen, ist der Ausbau unserer wirtschaftlichen Beziehungen. Dazu haben wir ein Recht, und ich nehme dazu von keinem europäischen oder aussereuropäischen Staatsmann Vor­schriften entgegen. Das Deutsche Reich ist nicht nur ein grosser Produzent, sondern auch ein ungeheurer Konsument. Wie wir als Konsument ein unersetzbarer Handelspartner werden, so sind wir als Produzent geeignet, das, was wir konsumieren, auch reell zu bezahlen. Wir denken nicht daran, andere Völker zu bekriegen, allerdings unter der Voraussetzung, dass auch sie uns in Ruhe lassen. Das Deutsche Reich ist aber jedenfalls nicht bereit, eine Einschüchterung oder auch nur Einkreisungspolitik auf die Dauer hinzunehmen ..." — „Wer sich schon bereit erklärt, für diese Grossmächte die Kastanien aus dem Feuer zu holen, muss gewärtig sein, dass er sich dabei die Finger verbrennt." Hitlernek ez a fenyegetése talán elsősorban Lengyelország felé szól, amely úgy érzi, hogy most ,,ő kerül sorra" és ezért úgy látszik védelmet keres nyugaton. Szól azonban Délkeleteurópa felé is, ahol a Nagynémet­birodalom egyedüli úr akar lenni, ha kell, még erőszak árán is: „Heute sind wir im Innern geordnet, unsere Wirtschaft blüht. Nach aussen sind wir vielleicht nicht beliebt, aber respektiert und geachtet ! Das ist das Entscheidende!" — mondta a Führer április 1 .-én wilhelmshaveni beszé­dében. Szabó György m. kir. főkonzul • Küm. pol. 1939—21—1887. Eredeti tisztázat. Másolatban megküldték a miniszterelnökségnek. 149

Next

/
Oldalképek
Tartalom