Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet

Iratok - I. A danzigi kérdés napirendre tűzése; az angol—lengyel megállapodás és a Romániának nyújtott angol—francia garancia; Teleki Pál miniszterelnök és Csáky István külügyminiszter római megbeszélései (1939. már-cius 19—április 28.)

majd bejelentette, hogy Belgrád bledi egyezményt

6

2 örömmel szeretné életbeléptetni, végül német—román gazdasági egyezménnyel kapcsolatban aggályát fejezte ki, hogy Románia túlságosan kiszolgáltatta magát Németországnak. Rasicot biztosítottam Jugoszlávia iránti barátságos érzelmeinkről. Megmondtam neki, hogy bledi egyezményt jelen formájában elavultnak tartom, és hogy egyezmény harmadik fejezetét meg kellene változtatni. Német—román egyezménynek örülünk, mert általa Románia közeledett tengelyhez s remélhető, hogy a közeledés magyar—román viszonyban is érezhető lesz. Végül Rasic vonatkozó kérdésére kijelentettem, hogy Románia Ruszinszkóra vonatkozó területi igényeit nem vagyok hajlandó teljesíteni, de Lonka—kőrösmezői vasúti vonalra péage-jogot önként felajánlottam románoknak. Rasic jelenleg Belgrádban tartózkodik, hova kormánya hívására utazott. Méltóságod szíveskedjék Budapestre való utazását további rendelkezésig elhalasztani. Csáky Küm. pol. 1939—16/7—1664. Fogalmazvány. 45. A KÜLÜGYMINISZTER SZÁMJELTÁVIRATA A VARSÓI MAGYAR KÖVETNEK 73. szám. Budapest, 1939. március 30. 23 ó. 20. 5435. F. hó 25-én román kormány megnyugtatására itteni román követet írásban biztosítottam, hogy „magyar kormány új magyar—román határvonalat is oly lelkiismeretesen fogja respektálni, mint a miíltban a régit 6

2 A kisantant állandó tanácsa 1938. augusztus 21-én és 22-én a magyar kormány megbízottjával folytatott tárgyalások alapján Bledben jegyzőkönyv-tervezetet fogadott el, amelyben elismerte Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát. A magyar kormány és a kisantant államok közötti tárgyalások nem vezettek minden kérdésben megegyezéshez, ezért a jegyzőkönyvet nem tették közzé. A jegyzőkönyv-tervezet 1. pontjában a kisantant államok elismerik Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát. A második pontban Magyarország egyrészről, a kisantant államok másrészről kinyilvánítják, hogy tartózkodnak egymással szemben az erőszakhoz való folyamodástól. A 3. pont az 1. és 2. pont nyilvánosságra hozatalának időpontjával és helyével foglalkozik. E jegyzőkönyv-tervezettel egyidejűleg egyrészről Románia és Jugoszlávia, másrészről Magyarország viszonylatában pótjegyzőkönyv-tervezet készült. A pót jegyzőkönyvtervezet szerint a fentnevezett országok megegyeznek abban, hogy a jószomszédi kapcsolatok rendezése és megjavítása érdekében, megvizsgálva az érzékeny ügyek megoldását elősegítő lehetőségeket ,,. . . minden erejükkel azon lesznek, hogy megszüntessék a barát130