Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet
Iratok - I. A danzigi kérdés napirendre tűzése; az angol—lengyel megállapodás és a Romániának nyújtott angol—francia garancia; Teleki Pál miniszterelnök és Csáky István külügyminiszter római megbeszélései (1939. már-cius 19—április 28.)
a területi kapcsolatokat, amelyek egy barátságos Jugoszlávián át még úgy, abogy fenntarthatók. Ezért újból szőnyegre került a horvát kérdés. Erről a sajtó nem ír, a közvélemény nem beszél. Tripiccione-nak még a cseh—szovák krízis alatt mindenre felhívtam a figyelmét. Ő beszélt Parianival. A követnek 4 4 is ugyanakkor említést tettem a dologról. <5 ma egy jelentésében említi, 4 5 hogy Ciano-ék részéről készen van egy elgondolás. Ők úgy képzelik, hogy a horvát kérdés rövidesen kiéleződik és Jugoszlávia magától szétesik. Ekkor érkezne el a pillanat a beavatkozásra, (de nem fegyveresen, hanem pénzzel, propagandával). Azt hiszem így elkésnek és megint a németek aratnának. Holnap délután Pariani-hoz megyek, majd meghallom, hogy gondolkoznak erről a kérdésről a katonák. Azt hiszem ez a dolog nekünk ép oly fontos, mint az olaszoknak. Kívánatos lenne, hogy tájékoztatást kapnék arra vonatkozóan, hogy ebben a kérdésben mi a magyar katonai állásfoglalás. Pariani-n keresztül nyomást tudnék kifejteni a Duce-ra (legalább is szuggerálni tudnám a nekünk kedvezőbb megoldást). Nagyon kérem a kérdést bizalmasan kezelni. A jugoszláv kérdésre csak még egy megjegyzést vagyok bátor tenni. Jugoszláviát Stojadinovich mentette meg. Ugyanis az olaszok benne látták azt az embert, akivel Jugoszlávia barátságát megszerezhetik. Ha Stojadinovich révén nem látták volna járhatónak a békés megoldás útját, akkor a két-három évvel ezelőtti elgondolásaik alapján a németek legutóbbi akciója alkalmával ők sem tétováztak volna Horvátország leamputálásával. A békés út ma már nem járható, mert ebbe a németek könnyen belevághatnak. A német térhódítás Csehszlovákiában tulajdonképpen egy régi Parianiféle hadműveleti elgondolást valósít meg. Ugyanis Pariani szerint, ha a tengely háborúba kerül, akkor szüksége van hatalmas Hinterlandra, hogy nyersanyagokban ne legyen hiány. Ezért franciákkal, angolokkal szemben védelem; gyarmatokon támadás és a hosszabb ideig felesleges egységekkel kis államok elintézése keleten. A németekre jutott volna Csehszlovákia, az olaszokra Jugoszlávia és mindkettőjükre Románia. A németek részben elvégezték a dolgukat; most az olaszokon van a sor. Nagyon kérem mégegyszer, hogy a Jugoszláviára vonatkozó rész, igen bizalmasan kezeltessék. Maradok Ezredes Uram mélységes tisztelettel kész híved és alárendelted: Vitéz Szabó László vk. alezr. s.k. 4 4 Villani Frigyes 4 6 Lásd e kötet 15. sz. iratát. 121
