Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 3. kötet
Iratok - III. Magyarország külpolitikája Kárpát-Ukrajna megszállásának időszakában (1939. március 1. —1939. március 31.) 511
méltóságod állásfoglalása a ruszinszkói kérdésben, amely — amint hangsúlyoztam — nem hatalmi, hanem elsősorban gazdasági vonatkozásban Magyarország életkérdése, stb. Ribbentrop nem válaszolt konkréten erre, hanem szinte közbevágva, azt a kérdést intézte hozzám, amiről már táviratilag is jelentettem, 4 2 hogy mit jelentenek a lengyel fegyverszállítások Ruszinszkón át? (időközben megkaptam ezen fegyverszállításra vonatkozó távirati utasítást, 4 3 amelyet holnap a külügyminisztériumban közölni fogok). A beszélgetésünk igen nyugodtan és barátságos tónusban folyt azonban Ribbentrop mindig le akart térni a tárgyról, úgyhogy nekem — háromszor — vagy négyszer, miután már másutt kalandozott, vissza kellett térnem a konkrét témára. Összbenyomásom az, hogy ő a Führer nélkül nem is mert nyilatkozni és hogy a ruszinszkói kérdésben nagy szerepet játszik Lengyelország. Utóbbi körülményt már többször volt alkalmam megállapítani, illetőleg erről már többször jelentettem is. Bár az ukrán kérdés megoldását háttérbe helyezték, a lengyel kérdés továbbra is előtérben áll, sőt aktuálisabb lett, mint már évek óta volt, ugyanis tájékoztattalak már arról a kedvezőtlen fordulatról, amely Beek itteni látogatása után bekövetkezett, illetőleg arról, hogy Beek nem fogadta el Hitlernek Danzigra és Keletporoszországra vonatkozó javaslatát, (lásd 34/pol. 1939. számú jelentésemet. 4 4) Ehhez hozzájárulnak a legutóbbi napokban Ciano varsói tartózkodása alatt iniciált németellenes tüntetések. A német—lengyel viszony tehát — amint az tulajdonképen mindig várható volt — dacára minden erőltetésnek, nem tud őszinte és tartósan jó maradni és a németek — úgy látszik — lehetőleg szár és comb között óhajtanák a lengyeleket tartani és mindennemű oly változást, amely Lengyelországot kedvezőbb helyzetbe hozná, illetőleg erősítené, eleve ellenzik. Itt megjegyzendő volna még, hogy Becknek tervezett londoni és párisi látogatása, de különösen Gafencu mostani varsói látogatása itt nagy érdeklődést és figyelmet keltett. Utóbbi vonatkozásban úgy látom, megint előtérbe kerül azon ősszel felmerült gyanú, mintha egy lengyel—román—magyar blokk kialakulása volna készülőben, illetőleg azt a lengyelek és oláhok szorgalmaznák. Nagyméltóságod 155/res.pol.—1939. szám alatt március 1.-én kelt rendelete 4 5 értelmében holnap újból eljárok a külügyminisztériumban. Weizsäcker államtitkárnak egyrészt ismételni fogom Ribbentrop-pal folytatott beszélgetésemet, másrészt pedig leghatározottabban rá fogok mutatni arra, hogy a ruszinszkói kérdés megoldása Magyarország szempontjából létkérdést jelent, amitől semmi körülmény között el nem tekinthetünk. Rá fogok mutatni arra is, hogy ez legkésőbb akkor lesz aktuális, ha Szlovákia példának okáért elszakadna Csehországtól, illetőleg önállóságát jelentené ki. Különben azt hiszem, hogy lassan a köztudatba megy át, hogy mi Ruszinszkóra vonatkozólag fenntartjuk igényeinket és én azt hiszem, minél többet kovácsoljuk a vasat, annál jobb. Véleményem szerint azonban 4 2 Lásd e kötet 388. sz. iratát. 4 3 A távirati utasítást közli e kötet 388. sz. iratának 17. sz. jegyzete. 4 4 Lásd e kötet 398. sz. iratát. 4 5 Lásd e kötet 385. sz. iratának 9. sz. jegyzetét. 537