Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 3. kötet
Iratok - II. A magyar—német és a magyar—csehszlovák ellentétek kiéleződése; Csáky külügyminiszter németországi látogatása; Magyarország csatlakozása az antikomintern paktumhoz (1938. december 1. —1939. február 28.) 199
292b. A MOSZKVAI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Moszkva, 1939. február 1. 11/pol. 1939. A múlt év vége óta változás állott be Moszkvában a nemzetközi helyzet megítélésében, legalább is annyiban, amennyiben az a Szovjet-Unió közelebbi jövőjét érinti. A müncheni megegyezést követő hetekben, különösen a német—angol és a német—francia baráti nyilatkozatok 38 9 aláírása után, valamint az angol—olasz egyezmény hatása alatt az volt a szovjet vezetők benyomása, hogy Német- és Olaszország a nyugati nagyhatalmakkal egyelőre békés megegyezést keresnek és szabadkezet akarnak biztosítani maguknak Közép- és Kelet-Európában. Megvoltak és különben ma is meg vannak győződve arról, hogy Hitler kancellár tervében a közép-európai kérdésekkel kapcsolatban mint utolsó és legfontosabb szerepel a Szovjet-Unió problémájának felvetése. Csakhogy, amíg még két hónappal ezelőtt azt hitték, hogy ezek a kérdések állanak Hitler programmjának előterében és hogy a Szovjet-Unióval szemben esetleg katonai akció is számításba van véve, melybe Japán is bekapcsolódnék, addig ina úgy ítélik meg a helyzetet, hogy a Führer kénytelen volt keleti terveit egyelőre elodázni, sőt talán eredeti formájukban fel is adni. A helyzetnek ily megítélését a hivatalos körök az alábbiakra alapítják: 1. Németország nem kapott szabad kezet Kelet-Európára nézve a nyugati nagyhatalmaktól. Ribbentropnak Párizsban 39 0 meg kellett győződnie, hogy Franciaország nem hajlandó a szovjet—francia paktumról lemondani 39 1 és hogy kapcsolatait a Szovjet-Unióval az európai egyensúly biztosítása érdekében továbbra is fenn fogja tartani. Azonkívül Anglia, — bár jelenleg a Szovjet-Unióval aktív politikát nem folytat, — jóviszonyának fenntartását ezzel szükségesnek tartja, egyrészt európai, másrészt távol-keleti érdekei miatt. 2. A lengyel—francia szövetség hangsúlyozása lengyel részről. 3. A lengyel—orosz meg-nem-támadási szerződés érvényének külön hangsúlyozása. 39 2 4. A japánok nehézségei Kínában. E körülmények hatása alatt mondott volna le Hitler egyelőre a szovjetprobléma fölvetéséről, illetve Nagy-Ukrajna létesítéséről és tolta volna előtérbe a Földközi tenger és a gyarmatok kérdéseit. A helyzet ily megítélésével kapcsolatban az itt karácsony előtt észlelt nyugtalanság tényleg engedett és bizonyos külpolitikai biztonságnak adott 38 9 Az 1938. szeptember 30-án aláírt német—angol és 1938. december 6-án aláírt német—francia nyilatkozatról van szó. Lásd: ADAP. D sorozat II. 343. sz. iratát, valamint e kötet 134. sz. iratának 88. sz. jegyzetét. 39 0 Ribbentrop 1938. december 6-i párizsi látogatásáról van szó. 39 1 Az 1935. május 2-án megkötött francia—szovjet kölcsönös segélynyújtási egyezményről van szó. 39 2 Lásd e kötet 95. sz. iratának 216. sz. jegyzetét. 420
