Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 3. kötet
Előszó
ELŐSZÓ Kiadványsorozatunk III. kötete az 1938. november 2-től 1939. március 31-ig terjedő időszak diplomáciai iratait tartalmazza. Középpontjában a Németország és Magyarország Csehszlovákiával kapcsolatos politikáját, a szlovák és kárpátukrán kérdésben jelentkező ellentéteiket, a magyar— lengyel közös határ létrehozására irányuló magyar és lengyel törekvéseket, valamint a Csehszlovákia márciusi megszállásával kapcsolatos eseményei; ket megvilágító dokumentumok állnak. A forrásgyűjtemény a lehetőségekhez mérten igyekezett némi képet adni az általános európai helyzetről és bemutatni Magyarország kapcsolatait a nyugati hatalmakkal, fokozatos közeledését a háborús blokkhoz, csatlakozását az antikomintern paktumhoz, teljes szembekerülését a Szovj etunió val. Az iratokat ugyanolyan módszerrel közöljük, mint az előző kötetben, két említésre méltó eltéréssel: 1. A neveket csak az esetben tüntettük fel lábjegyzetben, a) ha az iratban csak az illető beosztása szerepelt, b) ha a nevet a rossz helyesírás miatt nem lehetett felismerni. 2. A kirívó és félreértésre alkalmat adó hibákat az iratokban kijavítottuk. Vonatkozik ez különösen az idegen nyelvű szövegekre. A kötet használatának megkönnyítése céljából hasznosnak tűnik az iratközlésre vonatkozó megjegyzések megismétlése: A külügyminisztérium iratanyagát a beérkező és kimenő iratok két nagy csoportjára oszthatjuk. A beérkező iratok csoportjába tartoznak a követi jelentések, számjeltáviratok, levelek, más minisztériumok átiratai, a Budapesten működő külföldi diplomáciai kar jegyzékei, beadványok és a katonai attasék jelentéseinek másolatai. A kimenő iratokat a miniszteri rendeletek, tájékoztató köriratok, számjeltáviratok, levelek, jegyzékek és napijelentések alkotják. Lehetőség szerint kötetünkben az eredeti tisztázatokat, tehát az első gépírt, kézírt, aláírt és iktatóbélyegzővel ellátott példányt közöljük. A beérkező iratok nagyobb részének eredeti tisztázatát megtaláltuk. A kimenő iratok tiílnyomó többségének azonban csak másolatait és fogalmazványpéldányait találtuk meg, mert a háborús események következtében a követségek irattárai vagy egyáltalán nem, vagy csak nagy hiányokkal érkeztek haza. Az iratokat teljes terjedelmükben, eredeti szövegben és eredeti nyelven tesszük közzé. Az eredeti iratokon található széljegyzeteket, kiemeléseket, másolásra és továbbításra vonatkozó érdemi utasításokat a lábjegyzetben adjuk meg. A leggyakrabban előforduló iratfajták közlési módjáról megjegyezzük: a követi jelentések eredeti példányain, a bal felső sarokban található követségi sorszámokat változatlanul közöljük, hogy ezzel a korábbi jelentésekre 7
