Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 3. kötet

Iratok - I. Magyar —német ellentétek a kárpátukrán kérdésben (1938. november 3. -1938. november 30.)

Anglia diplomáciai visszavonulásában kivételt képez az Olaszországhoz való viszony kérdése. Itt jól tudják azt, hogy ha Anglia katonailag ismét erős lesz, úgy Olaszországnak minden oka meg lesz arra, hogy a vele való konfliktust, mely főleg vízen játszódnék le, kikerüljön. Éppen úgy tudatában vannak itt annak is, hogy Olaszországnak mindent összevetve nagyobb érdeke Angliával megegyeznie, mert tengelytől, Olaszország középtengeri és afrikai érdekei sokkal előbbre valóak, mint azok, melyekben a német segítségre számíthat. Ezen logikus megállapodásokból kifolyólag az angol kormány szorgalmasan dolgozik az angol—olasz viszony normalizálásán, melyet, ha nem csalódom, annak szívélyessé tétele fog követni és tovább az olasz—német tengely meglazítására irányuló törekvések. Erre vallanak azok az erőfeszítések, melyeket az angol kormány az angol—olasz normális viszony helyreállítása, a spanyol kérdés likvidálása stb. körül kifejt. A francia—olasz viszony normalizálása a fenti okokból itt szinte erélyesen szorgalmaztatik és úgy hallom, hogy Anglia e tekintetben Rómában közvetít. Anglia közvetlen jövőbeli politikája tehát előreláthatóan az óvatos visszavonulás jegyében fog állani, azaz eltekintve a jelenleg fennálló nagy európai kérdésektől, Anglia óvakodni fog magát újabb helyi problémák megoldásába beleártani. Mindez természetesen gyökeresen megváltozhatik és valószínűleg meg is fog változni két esetben: 1. Ha majd Franciaország és Anglia felfegyverzésében elérte azt a fokot, hogy ismét erőteljesebben léphet fel és ha kell kockázat nélkül vállalhatja egy háború esélyeit (ami 2—3 éven belül nem igen várható). 2. Ha Chamberlain és vele az ő békepolitikája megbukna és utána egy kimondottan németellenes háborúspárti kormány kerülne uralomra. Ez utóbbi esély pillanatnyilag még nem nagy, de ha beáll, úgy azonnal gyökeresen megváltoztathatja Anglia egész politikáját. Németország, azaz Hitler magatartásától függ (német gyarmati követelések !) főleg az, hogy a fenti két lehetőség hogyan és mikor következik majd be. A beláthatatlan időre szóló világbékében itt minden józan ember talán csak egy-két napig hitt közvetlen München után, ma azonban már még az optimisták is kénytelenek belátni, hogy egyelőre még a jelenlegi kölcsönös fegyverkezési politikától eltérni nem lehet. Jelenleg a diplomáciai visszavonulás és a további fegyverkezés itt a jelszavak, annál is inkább, mert német részről semmi olyan gesztus nem tétetett, mely a fegyverkezés folytatását ne tenné indokolttá. Barcza s.k. m. kir. követ Küm. pol. K. 63. 1938 2/19-4032. Másolat. 91