Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 3. kötet
Iratok - III. Magyarország külpolitikája Kárpát-Ukrajna megszállásának időszakában (1939. március 1. —1939. március 31.) 511
ipari és egyéb felszerelések formájában s valószínűleg kiküldendő német szakerők munkateljesítésének formájában messzemenő áru- és munkabér hitelt nyújtanak Romániának, amit a románok a termeivények rendelkezésre bocsátásával utóbb fognak törleszteni. Mint értesülök, a németek évenként 15-—20 milliárd leinek megfelelő mezőgazdasági és ipari installáció létesítésére gondolnak. A terv kétségkívül grandiózus és a román gazdasági élet teljes reorganizálását jelenti; még pedig úgy, hogy az átszervezés végrehajtása után Románia elsősorban és valószínűleg túlnyomó részben olyan nyersanyagokat és ipari gyártmányokat fog termelni, amelyre a német gazdasági életnek van szüksége. A terv megvalósítása tehát egyben mindjárt monopóliumot is biztosít Németország részére legalább is abban az értelemben, hogy a romániai termeivények elhelyezésére máshol mint a német piacon alig lesz lehetőség. Valósággal monopolisztikus helyzetet biztosít a szerződés a Birodalomnak a német ipari export terén is, mert hiszen Románia a szerződésben meghatározott ipari berendezéseken és hadianyag-szállításokon kívül más külföldi szállítmányok felvételére csak igen korlátozott keretek között lesz képes. A szerződés végrehajtása Románia nagyfokú gazdasági fellendülésére vezethet. A román gazdasági körök mégis rendkívül lehangoltsággal fogadták, hogy a román kormány ,,behajtotta fejét a német gazdasági igába". Ez a lehangoltság már a szerződés aláírása óta eltelt néhány nap alatt is nagy mértékben fokozódott. Sokan azt mondják, hogy amit a német kormány Romániában megvalósított, az nem más, mint a német protektorátus egy harmadik, egyelőre gazdasági formája. Mások azzal vigasztalják magukat, hogy a német—román gazdasági szerződés megkötése tulajdonkép egyértelmű a román határok német garantálásával. Kétségtelen, hogy a birodalmi kormány nem gondolhat az olyan állam területi integritásának megbontására vagy bármilyen gyengítésére, amelynek gazdasági életét éppen a maga céljaira reorganizálni akarja és ennek érdekében messzemenő befektetésekre készül. Románia fentartása mai keretei között ilyenképen német érdekké vált, legalább is mindaddig, amíg a gazdasági együttműködés megfelelően funkcionál. A reorganizálás végrehajtása azonban nem különbözik sokban a kolonizációs munkától. A németeknek pedig — akármilyen kitűnő szervezők is — a kolonizálás terén, legalább eddig, nem voltak különös sikereik. A románok viszont korruptak, megbízhatatlanok, munkásaik tanulatlanok és lusták. A két nép tulajdonságai a súrlódások és összeütközések lehetőségeit rejtik magukban s ezért félnek román részről annyira a most aláírt szerződés következményeitől. A szerződés közzétett szövegét mellékelem. 20 5 Bárdossy m. kir. követ Küm. pol. K. 63.1939-21/31-1425. (1650) Eredeti tisztázat. 26 5 A mellékletet nem közöljük. Lásd: Küm. pol. K. 63. 1939—21 — 1650. 671
