Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 3. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

473. 1939. III. 16. Belgrád 534. 1939. III. 22. Párizs 535. 1939. III. 22. Párizs 536. 1939. III. 23. Budapest 537. 1939. III. 23. Bukarest 538. 1939. III. 23. Bukarest 539. 1939. III. 23. Párizs 540. 1939. III. 23. Párizs 541. 1939. III. 23. Prága 542. 1939. III. 24. Budapest A belgrádi magyar követ jelentése a külügyminiszternek Volosin 200 Zsombolyán tartózkodó kárpátukrán menekült visszatelepítésének engedélyezését kérte; elismeri a Kárpát-Ukrajnában kialakult új helyzetet; elmondta, hogy Kárpát-Ukrajna hovatartozandóságának kérdésében sehol sem talált meghallgatásra. A párizsi magyar követ jelentése a külügyminiszternek Csehszlovákia bekebelezését a Német Birodalomba szinte megdermedve fogadták Párizsban. A francia sajtó élesen támadja Németországot: megszegte a müncheni megállapodást, a német — francia egyezményt és saját sokszor hangoztatott elveit is. A francia kormány felhatalmazást kért a parlamenttől gyors intézkedésekre külső veszély esetén. Csehszlovákia bekebelezését nem ismerik el. Ha Olaszország elfogadhatatlan követeléseket támaszt, a háború elkerülhetetlen. A párizsi magyar követ jelentése a külügyminiszternek Kárpát-Ukrajna magyar megszállásának híre a Cseh- és Morvaország annexiója által okozott izgalom mellett háttérbe szorult. A lengyel—magyar határ létesülését helyeslik, bár ennek ma már kevesebb jelentőséget tulajdonítanak. A hangulat Magyarországgal szemben nem kedvezőtlen. A külügyminiszter számjeltávirata a római magyar követnek Magyar részről Románia ellen nem terveznek akciót. Román támadás valószínűtlen. A bukaresti magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Gafencuval közölte, hogy nem érthető a román mozgósítás. A magyar kormány fegyveres fenyegetés mellett nem hajlandó tárgyalni. Gafencu kijelentette, hogy a magyar kormánnyal olyan helyzet megteremtését kívánná, amely lehetővé tenné a katonai intézkedések visszavonását. Romániának agresszív szándékai nincsenek, örömmel leszerel, ha a magyar kormánytól megnyugtató magyarázatot kap a magyar—román határt illetően. A bukaresti magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A román kormánnyal szemben kínos helyzetbe került, mert nem volt kellőleg tájékoztatva. Kéri, hogy az idegen követekkel közölt álláspontokat a jövőben vele is tudassák. A párizsi magyar követ jelentése a külügyminiszternek Franciaország és Németország kölcsönösen visszahívták nagyköveteiket. A német nagykövet szerint a normális diplomáciai viszony újrafelvételét megnehezíti, hogy Franciaország nem ismerte el Cseh- és Morvaország annexióját, és lehetővé tette az eddigi Csehszlovák követség formális fennmaradását. A párizsi magyar követ jelentése a külügyminiszternek Guariglia párizsi olasz nagykövet azt tanácsolja, hogy a magyar kormány Kárpát-Ukrajna annexióját ne kívánja notifikáltatni,a nyugati hatalmak erre nem lennének hajlandók, az új helyzetet viszont hallgatólag tudomásul veszik. A prágai magyar ideiglenes ügyvivő jelentése a külügyminiszternek Ismerteti a cseh nép magatartását a II. Köztársaság megszállása után: a tömegek elkeseredését és a sajtó németbarát beállítottságát A külügyminiszter számjeltávirata a bukaresti magyar követnek Szándékában van Bossy budapesti román követnek kijelenteni, hogy ha az erdélyi hadtestek demobilizációját elrendelik, megszünteti a magyar katonai intézkedéseket. 77