Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 3. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

161. 1938. XII. 28. Varsó 162. 1938. XII. 29. Budapest 163. 1938. XII. 30. Berlin 164. 1938. XII. 30. Prága 165. 1938. XII. 31. Budapest 166. 1938. XII. 31. Bukarest 167. 1938. XII. 31. Prága 168. 1938. XII. 31. Bratislava 169. 1939. I. 2. Bukarest 170. 1939. I. 2. Bukarest okoznak. Chamberlain, olasz francia konfliktus esetében, Anglia magatartásáról többszöri ellentmondások után úgy nyilatkozott, hogy egy Tunisz elleni olasz akció ellentétben állna az angol—olasz egyezménnyel. Bonnet francia külügyminiszter határozottan leszögezte, hogy nem hajlandók területek átadására. A varsói magyar ideiglenes ügyvivő jelentése a külügyminiszternek Kobylanski sajnálatosnak tartja, hogy a magyar kormány meg akarja indítani a vasúti forgalmat Kárpát-Ukrajnába. Ha még egy hónapig szünetelne a forgalom, az élelmiszerhiány ott olyan nagy lenne, hogy teljes káoszt okozna. A külügyminiszter számj el távirata a bratislavai magyar konzulnak A magyar kormány a nagysurányi incidens ügyében szigorú vizsgálatot fog indítani. Tiso hasson oda, hogy a Magyarország elleni rádió- és sajtóizgatások megszűnjenek. A berlini magyar ideiglenes ügyvivő jelentése a külügyminiszternek Weizsäcker külügyi államtitkár közölte, hogy Csehszlovákia határainak garantálása ügyében még nem történt döntés. Minden attól függ, milyen viszony alakul ki Németország és Csehszlovákia között. A prágai magyar ideiglenes ügyvivő jelentése a külügyminiszternek Olyan hírek terjedtek el, hogy a lengyel és a csehszlovák államférfiak megbeszéléseket folytattak a lengyel—csehszlovák közeledés lehetőségeiről. Chvalkovsky csehszlovák külügyminiszter szerint azonban a lengyelországi küldöttségekkel csak kulturális kérdéseket vitattak meg, politikai tárgyalások nem voltak. A külügyminiszter számjeltávirata a berlini magyar követnek A német sajtó Magyarország iránti barátságtalan magatartását és a szlovák sajtó rágalmazó cikkeinek ellenőrzés nélküli átvételét Weizsäckernek említse meg. A bukaresti magyar követ jelentése a külügyminiszternek Magyarország Népszövetségből való kilépésének indoklására alkalmasnak találja, ha az erdélyi magyarság panasz tárgyává tenné, hogy a román kormány az erdélyi közületek részére az iskolai önkormányzatot mind ez ideig nem valósította meg. Minden valószínűség szerint a Népszövetség nein foglalkozna érdemlegesen a kérdéssel. Ez alapot adhatna a magyar kormány elhatározásához. Nem hiszi azonban, hogy ilyen panasz előterjesztésére a székelység mérvadó körei most vállalkoznának. A magyar kormány jegyzéke a csehszlovák kormánynak Tiltakozik a szlovák magyarellenes propaganda ellen. A bratislavai magyar konzul jelentése a külügyminiszternek Beszámol a pozsonyi hídfő területén élő magyarság súlyos helyzetéről; rámutat arra, hogy a németek az ottani magyarok jogos kéréseit fel kívánják használni a magyarországi németség ügyeibe való beavatkozásra: sérelmeiket csak a reciprocitás alapján hajlandók orvosolni. A bukaresti magyar követ jelentése a külügyminiszternek Gafencu román külügyminiszter rádióbeszédéből kiemeli: egyetlen szava nem volt a kisantantról mint szövetségesről. Hangsúlyozta, hogy őszintén törekszik a szomszédos dunai államokkal a tökéletesebb megértésre. A bukaresti magyar követ jelentése a külügyminiszternek A román kormány berlini követségét nagyköveti rangra kívánta emelni. Nagykövetnek Vajda Sándor németbarát politikust szemel34