Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 3. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

mint a világbéke megmentését üdvözölték; Anglia katonailag nem kész, óvakodni fog olyan európai problémákba avatkozni, amelyek nem érintenek angol érdekeket — viszont 1-2 év alatt felkészül, és hallatni fogja szavát; a német terjeszkedés megakadályozása közóhaj ; Magyarország iránt fennáll a rokonszenv, a politikai érdeklődés azonban csekély — de ha a német befolyás erősödnék, vagy ha Magyarország teljesen átállna a németek oldalára, a rokonszenv is megszűnne; Anglia közvetlen politikai támogatásával ez idő szerint számolni nem lehet. 147. 1938. XII. 16. A római magyar követ jelentése a külügyminiszternek Róma Ciano örül a kormányzó meghívásának. A találkozás alkalmával tanácsolni fogja, hogy Magyarország Jugoszláviával szorosabb és barátságosabb viszonyt teremtsen. A tengelyen alapuló magyar politika — szerinte — kiegészülne, ha Magyarország csatlakozna az antikomintern paktumhoz és kilépne a Népszövetségből; az olasz külügyminiszter cáfolta az olasz —német viszony lazulásáról szóló híreket. 148. 1938. XII. 16. A varsói magyar követ jelentése a külügyminiszternek Varsó Varsói diplomáciai körök Németország további akcióival számolnak: kollégái azt a nézetet vallják: Anglia és Franciaország azért, hogy Németországot a gyarmati követelésektől elterelje, szabad kezet ad neki Közép- és Kelet-Európában. Megoszlanak a nézetek arra vonatkozóan, hogy a német akció merrefelé következik be. Kombinációba veszik Romániát vagy Lengyelországot, illetve az ukrán állam megvalósítását; a legvalószínűbbnek tartják a román irányt. Általános nézet szerint Hitler nem meri megtámadni Lengyelországot. A varsói németek a német—lengyel viszony megromlásával számolnak. 149. 1938. XII. 17. A bukaresti magyar katonai attasé jelentése a honvédvezérkar főnökének Bukarest Értesülései szerint Károly király Hitlerrel folytatott beszélgetésekor panaszkodott a Romániában élő németekre: nemzetiszocialista propagandát fejtenek ki, és együttműködnek a Vasgárdával. Hitler viszont kifogásolta a Vasgárda elleni támadásokat. A német — román viszony állandó romlása a katonai attasé szerint előnyös Magyarországra. Jugoszlávia és Románia között elhidegült a viszony, a lengyel—román kapcsolat pedig megromlott. Románia ez idő szerint sehonnan sem számíthat segítségre, hadseregének felszerelése hiányos. 150. 1938. XII. 18. A müncheni magyar főkonzul jelentése a külügyminiszternek München A német sajtó hangulatot kelt Magyarország ellen. A közvéleményben az a feltevés kezd kialakulni, hogy Magyarország Ausztria sorsára jut. Erősödik a magyarellenes hangulat. Ennek okai: a bledi egyezmény; a müncheni megállapodások előtti magyar passzivitás; a kárpát-ukrajnai magyar akciók, amelyek keresztezni látszanak Németország kelet felé irányuló terveit; a közös lengyel—magyar határ emlegetése. 151. 1938. XII. 18. A bukaresti magyar követ jelentése a külügyminiszternek Bukarest A német követségen szerzett értesülései szerint Codreanu és társai meggyilkolása kérdésessé teszi a német — román viszony javítását célzó megbeszélések eredményeit. Hitler rokonszenvezett a Vasgárdával, és külön neheztel ama román híresztelésért, amely szerint ő adott volna szabad kezet Károly királynak Codreanuék meggyilkolására. 152. 1938. XII. 19. A bratislavai magyar konzul jelentése a külügyminiszternek Bratislava Ismerteti Karmasin államtitkár szerepét az Alsó- és Felső-Mecenzéf, valamint Stósz községek Magyarországhoz történő csatolására 32