Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 3. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

107. 1938. XII. 2. Berlin 108. 1938. XII. 3. Varsó 109. 1938. XII. 3. Varsó 110. 1938. XII. 3. Budapest 111. 1938. XII. 3. Varsó i 12. 1938. XII. 4. Berlin 113. 1938. XII. 5. London 114. 1938. XII. 5. Varsó 115. 1938. XII. 6. Berlin A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Károly román király Hitlernél és Göringnél folytatott tárgyalásain főként gazdasági kérdésekről volt szó. Codreanu és társai meggyilkolása igen rossz benyomást keltett a német politikai körökben. A követ ezt az alkalmat felhasználva rámutatott a román politika nyugati orientációjára; a külügyi államtitkár — aki ezzel egyetértett — hangsúlyozta a király németbarátságát. A varsói magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A lengyel külügyminiszter kabinetfőnöke érdeklődött, hogy Magyarországnak szándékában áll-e a kárpát-ukrajnai határzárat feloldani. Ezt a lengyelek úgy fognák fel, hogy Magyarország feladta kárpát-ukrajnai politikáját. A varsói magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A lengyel külügyminiszterre rossz benyomást tett a kárpát-ukrajnai magyar akciók feladásáról szóló hír. Kérdi, diplomáciai téren mi a magyar kormány további elgondolása. A külügyminiszter számjeltávirata a varsói magyar követnek Közli, hogy a magyar kormánynak valóban szándékában van a Csehszlovákia elleni határzár bizonyos mérvű feloldása, de nem adta fel kárpát-ukrajnai politikáját. Az erre vonatkozó további eljárás részleteit most dolgozzák ki; a határzár feloldása fokozatosan fog történni. A varsói magyar követ jelentése a külügyminiszternek Közli a varsói német követtel a kárpátukrán kérdésről történt beszélgetését, s jelzi az ezzel kapcsolatos egyéni véleményét. Eszerint a német politika ellenzi Kárpát-Ukrajna Magyarországhoz csatolását; nem kívánja a közös magyar —lengyel határt; nem nézi jó szemmel Budapest és Var9Ó közeledését. A követ fejtegeti ennek okait, és megállapítja, hogy a németek Kárpát-Ukrajnát bázisként akarják felhasználni a „Drang nach Osten"-politika későbbi végrehajtásához, a fennhatóságuk alatt tervezett Nagy-Ukrajna megalakításához és Lengyelország politikai elszigeteléséhez. A berlini magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Codreanu meggyilkolása politikai körökben Károly román királlyal szemben a legnagyobb ellenszenvet váltotta ki. Jó benyomást keltene a magyar sajtó vasgárda melletti állásfoglalása. Imrédy reformtervei iránt érdeklődés mutatkozik. A londoni magyar követ jelentése a külügyminiszternek Bizalmas információi szerint Chamberlain római útjának tervét az angolok kezdeményezték; a Chamberlain által óhajtott angol— német közeledés Hitler angolellenes magatartása miatt megtorpant, ezért az angol miniszterelnök most erőteljesebben Rómához közeledik. Olaszországnak és Angliának a Földközi-tengeren és Afrikában sok a közös érdeke. Az olaszok franciaellenes politikája azonban zavarólag hat az angol —francia közeledésre. A varsói magyar követ jelentése a külügyminiszternek Varsóban azt híresztelik, hogy Kárpát-Ukrajna kérdését a lengyel kormány Magyarország nélkül, szükség esetén fegyveres akcióval is megoldja. A lengyel külügyminisztérium politikai osztályának főnöke elismerte, hogy tett ilyen kijelentéseket, de mindig hangsúlyozta, hogy erre csak akkor kerülne sor, ha a kérdés a továbbiakban elfajulna és Lengyelország vitális érdekeit veszélyeztetné. A berlini magyar követ telefonszámjeltávirata a külügyminiszternek Jelenti, hogy Ribbentrop beható eszmecserét óhajt a miniszter27