Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 3. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

1938. XI. 26. A varsói magyar katonai attasé távirata a honvédvezérkar főnökének Varsó A lengyel hadsereg vezérkari főnöke alaptalannak tartja a magyar kormány félelmét, hogy amennyiben a magyar csapatok bevonulnának Kárpát-Ukrajnába, Berlin és Róma azok azonnali kivonását követelné. A lengyel sajtó támadja a magyar politikai vezetést. 1938. XI. 26. A külügyminiszter számjeltávirata a római magyar köveinek Budapest Értesülései szerint Csehszlovákia sürgeti határainak garantálását; London és Párizs álláspontja az, hogy a kezdeményező lépéseknek Németországból és Olaszországból kell kiindulniuk. A követ állapítsa meg e hír valódiságát, továbbá azt, hogy Berlin és Róma hajlandó-e megadni a kért garanciát. 1938. XI. 26. A római magyar követ jelentése a külügyminiszternek Róma összefoglalja Cianóval a kárpátukrán kérdésben történt megbeszéléseit: olasz részről — a németekre való tekintettel — mindig ellenezték az erőszakos akciót, de amikor a római magyar katonai attasé Mussolinivei közölte, hogy Berlin nincs ellene e megoldásnak, ők is aktív támogatásukat helyezték kilátásba. Kiderült, hogy a magyar információ téves. Ribbentrop, aki Cianótól megtudta a katonai attasé közlését, tagadta eme állítás igaz voltát, és felszólította az olasz kormányt, titltakozzon velük.közösen a magyar kormány eljárása ellen. A két baráti hatalom tiltakozása — Ciano szerint — Magyarország pillanatnyi elszigetelését jelenti. A magyar követ igyekezett megmagyarázni, hogy félreértés áll fenn, amiért a magyar kormány nem felelős; hogy eljárása nem a tengely ellen irányul, amit az is bizonyít, hogy szorosabb gazdasági és politikai kapcsolatot akar teremteni a tengely mindkét tagjával, s kész csatlakozni az antikomintern paktumhoz. 1938. XI. 26. A moszkvai magyar követ jelentése a külügyminiszternek Moszkva A moszkvai japán nagykövet örömének adott kifejezést, hogy Szlovákia magyarlakta területének visszacsatolásával megindult a trianoni béke területi revíziója; meggyőződése, hogy a magyar — lengyel közös határ is megvalósítható lesz; legfontosabb azonban Erdély visszacsatolása lenne; kormánya Romániát megbízhatatlannak tartja egy szovjetellenes akcióban, ezért Magyarország javára történő gyengítése mellett van. A japán nagykövet értésére adta, hogy a német expanzió nem délkelet, hanem kelet felé fog irányulni. A Szovjetunió elleni harcban — a nagykövet szerint — Japánon kívül fontos szerep vár Németországra; lényeges lenne, ha Lengyelország, Románia és Magyarország ebben a németekkel együttműködne. Horthy határozott antibolsevista beállítottsága erre biztosítékot jelent; a nagykövet melegen érdeklődött a szovjet—román kapcsolatokról, valamint a nyugati hatalmak délkelet-európai politikájáról; kifejtette, hogy Távol-Keleten csapataik tovább haladnak délnyugat felé. Csang Kai-sek helyzete rosszabbodott, az angolok és az amerikaiak nehezen tudnak neki segítséget nyújtani. 1938. XI. 27. A müncheni főkonzul jelentése a külügyminiszternek München Részletesen fejtegeti Hitler és a nemzetiszocializmus célkitűzéseit, nyersanyag- és élelmiszerhiánnyal indokolva az expanziós terveket. Idézi Hitler „Mein Kampf'-jából német élettér-elméletét. Megállapítja, hogy az eddigi német sikereket az befolyásolta, hogy a nyugati hatalmakat ígéretekkel el tudták altatni. Hitler végső célja szovjet területek megszerzése, Szlovákiának és Kárpát-Ukrajnának korridor szerepet szán. Angol politikusok nyilatkozatait és angol lapok cikkeit idézi. Angliában természetesnek tartják Németország ukrajnai aspirációit, és hogy a Duna völgye Németország gazdasági terjeszkedésének tere. Anglia feladja érdekeit a Balkánon, és korrek-