Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 3. kötet

Iratok - I. Magyar —német ellentétek a kárpátukrán kérdésben (1938. november 3. -1938. november 30.)

következtetésre kell jutnunk, hogy az valamilyen célzattal történt sakkhúzás volt. Az utóbbi napokban itt ugyanis újra erős érdeklődést és gondot váltott ki a ruthénföldi kérdés körül külföldön kifejlődött diplomáciai munka. Az olasz külügyminisztérium hivatalos lapjának a „Relazione Internationale"-nak napokban megjelent cikke, amelyben újra kifejtette, hogy a Ruthénföldnek Magyarországhoz kell csatlakoznia, világosan éreztette, hogy ebben a kérdésben még szüntelenül fennáll az ellentét a tengelyhatalmak között s hogy Róma még mindig nem adta fel a harcot. Az információk olyanok, hogy Olaszország is nyugtalanul kezdi nézni azt a térhódítást, amire vele szemben Németország tett szert a Dunavölgyében. Egyes német körök szerint Olaszország részéről ilyen aggályok nem tekinthetők komolynak; mivel az megegyezés tárgyát képezi, hogy az olaszoknak biztosított földközitengermelléki hegemónia ellenértékeképpen Olaszország támogatja Németországnak az ún. dunai tér felett kiterjesztendő befolyását. Ezzel szemben azonban az olaszok tisztában vannak azzal, hogy a német befolyásnak a Dunavölgyében való kizárólagossága előbb vagy utóbb, de feltartóztathatatlanul meg fogja jelentetni az Adria felé irányuló német törekvéseket. Váratlan meglepetést váltott ki a napokban közzétett lengyel—orosz deklaráció

23

6 is. Heves támadást intézett ellene a külügyminisztérium szócsöve, a „Hamburger Fremdenblatt". A napvilágot látott deklaráció mögött további megállapodást vagy legalábbis megállapodási készséget sejtenek. Teljesen tisztában vannak azzal itt, hogy ennek a deklarációnak létrehozására az késztette Lengyelországot, hogy a lengyel—magyar határ létrejöttének megakadályozásában lengyelellenes terveket lát Németország magatartásában. Ismétlem, mindezek az események itt rendkívüli mértékben figyelem tárgyát képezik s nincs kizárva, hogy a román petróleumkutakkal kapcsolatos fennvázolt terv ezekkel áll szoros összefüggésben. Eltekintve attól azonban, hogy a hír a valóságnak megfelel vagy nem, feltétlenül el kell készülnünk arra, hogy a közeljövő Németország példátlanul álló dunavölgyi aktivitásának lesz a színtere. Semmi nagyítás nincs abban, ha azt állítjuk, hogy ez a magyarság történetében is egy új fejezetet nyit meg. Maradok Igazgató Uram őszinte igaz híve Gellért Andor s. k. Küm. pol. 1938-7-245. Másolat. 23

6 A szovjet—lengyel kommünikére utal. Lásd erről e kötet 95. sz. iratának 216. sz. jegyzetét. 192