Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 3. kötet

Iratok - I. Magyar —német ellentétek a kárpátukrán kérdésben (1938. november 3. -1938. november 30.)

mint hogy követvén a lengyel, jugoszláv és a török példát, bukaresti követségét nagykövetségi rangra emelte. vitéz Rényey s. k. követségi tanácsos ideiglenes ügyvivő Küm. pol. K. 63. 1938-2/31—4195. Másolat. 100. A BELGRÁDI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Belgrád, 1938. november 29. Szigorúan bizalmas! 174/pol. —1938. Hivatkozással november 26-án kelt távirati jelentésre:

230 Nagyméltóságod hivatali elődjének

23

1 távirati utasítása

23

2 alapján ma eljártam Andrics miniszterhelyettesnél és közöltem vele, a magyar kormány válaszát az általa előző beszélgetésünk alkalmával feltett kérdésekre.

233 Andrics a közlést melegen megköszönte és hangsúlyozta, hogy a jugoszláv kormány egy pillanatig sem gondolta komolyan, hogy Budapesten fegyveres beavatkozás útján kívánnák a ruszinszkói kérdést megoldani. Azonban tette hozzá szinte bocsánatkérően, vegyük tekintetbe, hogy már nem tudtak mit felelni a románoknak, akik szinte naponként ostromolták őket vadnál vadabb információkkal és azokkal kapcsolatos, egy közös jugoszláv—román fellépésre vonatkozó terveikkel. Andrics végül azon reményének adott kifejezést, hogy a románok — kiknek hisztériájával Belgrádban már torkig vannak — most végre meg fognak nyugodni. Bessenyey rendk. követ és megh. miniszter Küm. pol. 1938-7/7—4265. Eredeti tisztázat. 23

0 Lásd e kötet 87. sz. iratát. 23

1 1938. november 28-án Kánya Kálmán, aki 1933-tól külügyminiszter volt, lemondott. 1938. november 28-tól 1939. december 10-ig, ideiglenesen Imrédy Béla miniszterelnök vette át a külügyminisztérium vezetését. 23

2 Lásd e kötet 93. sz. iratát. 23

3 Lásd e kötet 87. sz. iratát. 189