Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 3. kötet
Iratok - I. Magyar —német ellentétek a kárpátukrán kérdésben (1938. november 3. -1938. november 30.)
be- és kivitelének. Ez természetes következménye annak, hogy Délkeleteurópa túlnyomórészt mezőgazdasági területei kötve vannak az ipari termelési felesleggel rendelkező nagynémet gazdasági területekhez és állandó keresletükhöz agrártermények iránt. A földrajzi helyzet kimélyíti Középeurópa legnagyobb dunamenti államának együvétartozását délkeleti szomszédjaival. A hasznos árucsere előfeltétele a gazdasági és politikai stabilitás bizonyos mértéke mindkét oldalon. Németország kezdettől fogva kivette részét a délkeleteurópai államok konszolidációjában és pedig nem politikai kölcsönökkel, hanem a Délkelet fejletlen gazdasági területei erőinek és képességeinek előmozdítása útján. Kedvezményes gabonavámokkal segítségükre volt a yilágpiac hullámzásaival szemben, az agrárkivitel stabilizálásával és bizonyos minimális bevételek biztosításával feltartóztatta elproletarizálódásukat. Ugyanakkor Németország hasznosította nyersanyagforrásaikat. A nagyrészt német segítséggel megteremtett és fenntartott délkeleteurópai ipar nem lett imperialisztikus német szándékok politikai alapja, német munkaerő és szellem, német technika voltak főleg a befektetett javak, amelyekkel legmodernebb iparvállalatokat rendeztek be. Franciaország a páris-környéki békeszerződésekben Délkeleteurópát hegemonisztikus politikájának területévé akarta tenni. Kihasználta a kis entente-államok antirevizionizmusát, a Jugoszlávia körülkerítése körüli politikai kombinációkat, a macedón kérdést maga számára hangulatkeltés céljából. De a balkán államok lassan önálló útra tértek, szövetséget kötöttek egymással, irányt változtattak külpolitikájukban. A felvett politikai kölcsönök fojtogatták őket, de közvetlen életérdekeik, éhség és szomjúság, erősebbek voltak elhasznált politikai érzelmeiknél. Magukra eszmélésük új gazdasági tájékozódás felé, a valódi tényállásnak megfelelően Nagynémetország felé vezette őket és egymásnak kölcsönösen segítségére siettek. Négy rövid év alatt egy nagy gazdasági tér alakult ki az Északi tengertől a Fekete tengerig. Bár a német segítség, egész termések és nyersanyag termelések felvásárlása lehetővé teszi a legsúlyosabb gondok leküzdését és bizonyos jólét kialakulását, még mindig sok a tennivaló, amíg minden egyes délkeleteurópai államból egyenlő értékű gazdasági partner lesz. A cikkíró ezután polemizál a Franciaországban és Angliában Németország délkeleteurópai gazdasági terjeszkedése ellen megindult campagnenyal és utal arra, hogy Anglia minden ellenszolgáltatás nélkül akarja elárasztani a maga termékeivel ezeket a piacokat, vásárolni azonban nem tud, mert ebben az ottawai egyezmény 21 0 megakadályozza. Németország azonban természetes kiegészítő gazdasági területe a dunai államoknak, amelyekhez ebben a vonatkozásban Törökország is tartozik. „Vor den eindeutigen Segnungen dieser Verhun/ftehe, die heute schon stärker sind als alte Kriegsressentiments und neue Zwecklügen, werden die Balkanländer sich zu keiner politischen Konstellation ohne oder gar gegen Deutschland hergeben" — írja a Völkischer Beobachter november 20.-i számában. A lap mai száma ,,Der Südosten und Deutschland. Die Lebensfähigkeit der kleinen Agrarstaaten" cím alatt második közleményt hoz ebben a kér21 0 Nagy-Britannia és a domíniumai között 1932. augusztus 20-án aláírt kereskedelmi egyezményre utal. 180
