Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 3. kötet
Iratok - I. Magyar —német ellentétek a kárpátukrán kérdésben (1938. november 3. -1938. november 30.)
A Szovjet-Unió szerinte úgy kül-, mint belpolitikai tekintetben gyengeségi stádiumban van. A bolsevizmus kérdésének megoldása szerinte nem várathat már soká magára. Amint kijelentéseiből kivettem, fontos szerepet vár e kérdés megoldásánál, saját országán kívül, Németországtól, mellyel Magyarország, Lengyelország és Romániának kellene együttműködnie. E szempontból a mi viszonyunkat Németországhoz nagyon jónak látja. A Kormányzó Űr határozott antibolsevista beállítottságában a Németországgal való összeműködésre biztosítékot vél látni adott esetben. Lengyelország viszonyát Németországhoz „ziemlich gut"-nak mondta és ennek kollaborációjában is többé-kevésbbé bízik, bár aggasztja a sok nemzetiségi és területi kérdés, mely Lengyelország és Németország között felvetődhetik. 4. Románia magatartásának ezzel kapcsolatban különös figyelmet szentelt. Élénken érdeklődött nálam a szovjet—román viszony jelen állapota iránt. A román király londoni útja, 20 4 a román—angol kapcsolatok erősítése, valamint az a francia—angol elgondolás, hogy Romániának és más délkeleti országoknak gazdasági segítséget nyújtsanak, bizonyos aggodalommal töltik el, mivel a nyugati nagyhatalmak befolyása a Szovjet-Unió nyugati határai mentén lévő országokban hátrányára van a japán terveknek és gyengíti a japánok pozícióját a Távol-Keleten. Romániának, Togo szerint, nehéz a helyzete a Szovjet-Unióval szemben geográfiai fekvésénél fogva, amellett egyáltalán megbízhatatlanoknak tartja a románokat, úgy hogy a japán diplomácia egy szovjet—japán összecsapásnál nem vár támogatást Románia részéről. Benyomásom szerint ez az oka annak, hogy a japán külpolitika Magyarország megerősödését kívánja Románia hátrányára Erdély visszacsatolása által. 5. Távol-kelet. A japán csapatok tovább haladnak előre délnyugat felé, bár a japán kormány további hódításokban nincs érdekelve. Chiang-KaiShek helyzete megrosszabbodott Hankau bevétele után; el lett vágva az északi csapatoktól és az angolok és amerikaiak nehezen nyújthatnak neki segítséget, mivel a tengeri utakkal összeköttetése nincs. Másrészt azonban termékeny tartományba húzódott vissza, hol könnyen élelmezheti különben is igen kis igényű csapatait, azonkívül összeköttetést létesíthet Mongóliával és ez úton a Szovjet-Unióval. A japán kormányt most erősen foglalkoztatja a már meghódított terület gazdasági és politikai konszolidálása. Jungerth s. k. m. kir. követ Kiim. pol. K. 63. 1938-21-4273. Másolat. 20 4 Károly román király 1938. novemberi londoni látogatásáról van szó. 173
