Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Iratok - III. Az Anschluss kihatása a közép-európai államokra; Magyarország és a kisantant közötti tárgyalások folytatása; a májusi csehszlovák válság (1938. március 16—május 30.)

105. A BUKARESTI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Bukarest, 1938. március 23. 52/pol. — 1938. Szigorúan bizalmas! A román, jugoszláv és csehszlovák kormányok közös ellenjavaslata — amelynek szövegét tisztelettel mellékelem

5 Sinajában átadott tervezetünk mintájára készült.

6 Amíg a mi tervezetünk bevezetése csak az érdekelt államok viszonyának konszolidálásáról és arról beszél, hogy ennek révén hozzájáruljunk az európai békének és különösen Középeurópa békéjének fenntartásához;, addig a kis-entente államok tervezetének préambule-je ennél jóval messzebb megy. — Az átadott „bizalmas jegyzőkönyv" első pontja a magyar kormány meg-nem-támadási nyilatkozatára vonatkozik, amely a tervezet szerint úgy szólna, hogy a magyar kormány a „kis-entente államokkal való viszonyában" tartózkodni fog minden erőszakos eszköz alkalmazásától. A „kisentente államok" ilyen szerepeltetése a jegyzőkönyvben természetesen elfogadhatatlan, amit Petrescu-Comnen-nek

7 már jeleztem. —• Annak a nyilatkozatnak a szövege, amelyet a magyar kormány meg-nem-támadási deklarációjának viszonzásaként a román, jugoszláv és csehszlovák kormány tenne, a bizalmas jegyzőkönyv tervezetéhez mellékelve van és a jegyzőkönyv bevezetésében foglaltakat ismételi meg, utalva a Nemzetek Szövetségének Alapokmányára, valmint a Briand—Kellog-féle párisi egyezményre.

8 A kis-entente államok ugyanilyen szövegű deklarációt várnának a magyar kormánytól. — A jegyzőkönyv második pontja Magyarország fegyverkezési egyenjogúságára vonatkozik. Ebben a tekintetben azt a formát választották, hogy Románia, Jugoszlávia és Csehszlovákia „nem ellenzik" az egyenjogúság megvalósítását. Itt felmerül az a gondolat, nem kellene-e azt kívánnunk, hogy az errevonatkozó szövegben hivatkozás történjék az 1932. évi december hó 12.-én kelt ú. n. Lausanne-i deklarációra

9 és az 1935. évi április hó 14.-én kelt ajánlásra.—

1

0 Ugyancsak a második pontban van szó arról, hogy a magyar kormány eltekint attól, hogy a Trianoni békeszerződés 51. szakaszára

1

1 Csehszlovákiá5 Lásd e kötet 134a. sz. iratát. 6 Lásd e kötet 83. és 85a. sz. iratát. 7 Petrescu-Comnen, Nikolae, román külügyminiszter. 8 Lásd e kötet III. fejezetének 2. sz. jegyzetét. s Lásd e kötet II. fejezetének 70. sz. jegyzetét. 1

0 1935. április 14-én a stresai konferencián Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország képviselői megvitatták Franciaország emlékiratát, amelyben a Népszövetségnél tiltakozott a versailles-i szerződés katonai korlátozásainak Németország által való megszegése ellen. E vita eredménye mindössze egy békülékeny hangú határozat volt, melyben a három állam sajnálkozott Németország egyoldalú lépése miatt, és kifejezték reményüket, hogy Hitler hozzájárul a fegyverkezés korlátozásához. 1

1 Lásd e kötet II. fejezetének 61. sz. jegyzetét. 303