Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

428. 1938. IX. 29. Budapest 543. 1938. X. 16. Budapest 544. 1938. X. 16. Berlin 545. 1938. X. 16. Prága 546. 1938. X. 16. Varsó 547. 1938. X. 17. Moszkva 548. 1938. X. 17. London megegyezést. A csehszlovák külügyminiszter kérte az olaszok köz­vetítését a tárgyalások újrafelvétele érdekében, és a magyar köve­telések messzebbmenő kielégítését ígérte. Az olasz követ véleménye szerint Berlin nem támogatta eléggé a csehszlovák kormánynál a magyar követeléseket. A külügyminiszter számjeltávirata a berlini magyar követnek Közölje Ribbentroppal: a magyar kormány az átadásra kerülő területek nagyságát illetőleg a csehszlovák kormánnyal köz­vetlen tárgyalásokba bocsátkozni nem hajlandó, a prágai kor­mány közölje új ajánlatát, amelyet Magyarország vagy elfogad, vagy elégtelennek nyílvánít; ha az ajánlat elfogadhatatlan lenne, Magyarország hajlandó a római és a berlini kormány döntése alá bocsátani a kérdést. A külügyminiszter számjeltávirata a varsói magyar követnek Illetékes helyen közölje: a magyar kormány a Körösmező—Tatár­hágó vasútvonalat, megfelelő tárgyalások után hajlandó átengedni a románoknak; ezt megelőzőleg azonban szükséges, hogy Magyar­ország és Lengyelország között Kárpát-Ukrajnára vonatkozólag teljes megegyezés történjék. A berlini magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A német külügyminiszter ajánlotta Chvalkovskynak, hogy tegyen javaslatot Magyarországnak. A követ által a térképen megjelölt magyar területi követelésekre megjegyezte, hogy azok teljesítése életképtelenné tenné Kárpát-Ukrajnát: Ribbentrop kérdésére a követ hangsúlyozta a Pozsonyra (Bratislavára) vonatkozó feltét­len magyar igényt. A prágai magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A magyar szabadcsapat háromszáz letartóztatásban levő tagja ügyében Éermák követtel tárgyalt. A csehszlovák külügyminisz­térium intézkedésére eltekintettek ezek haditörvényszék elé állí­tásától, de kérik a szabadcsapat vállalkozásainak sürgős meg­szüntetését. A varsói magyar katonai attasé számjeltávirata a honvédvezérkar főnökének Tájékoztatta a lengyel vezérkart, hogy a kárpát-nkrajnai vállal­kozások tovább folytatódnak: kérte a lengyel szabadcsapatok útnak indítását; azok sürgős megerősítését elrendelték. A moszkvai magyar követ jelentése a külügyminiszternek Sigemitszu japán nagykövet fejtegette Hitler keleti expanziós poli­tikájáról alkotott véleményét: Hitler feladta a Vilmos császár korabeli Németország délkelet felé irányuló terveit és kelet felé fordult; Japánt a kelet felé irányuló expanziós törekvések hozták össze az antikomintern paktumban Német- és Olaszországgal; szük­ségesnek látja az érdekelt államok politikájának egybehangolását a keleti expanziós terveknek megfelelően; Horthy, Hitler és Mussolini ez irányú bizalmas megbeszélése megfelelne ennek a célnak; ennek alapján Szlovákia és Kárpát-Ukrajna sorsa önmagától elintéződnék; a Szovjetunió kérdése a közeljövőben megoldásra kerül. A londoni magyar követ jelentése a külügyminiszternek Cadogannal ismertette a komáromi tárgyalások meghiúsulásának okait; egyetértett a magyar kormány álláspontjával. A követ kifejtette: most a csehszlovák kormánynak kell elfogadható ja­vaslatokkal jönni; kérte a nagyhatalmak ez irányú közbenjárását Prágában: elmagyarázta, hogy a magyar kormány követelései nép­rajzi elveken alapulnak, ezzel szemben a csehszlovákok stratégiai, gazdasági és egyéb kifogásokkal élnek, a városok visszaadásától el • zárkóznak, katonai fenyegetéseket alkalmaznak. 86

Next

/
Oldalképek
Tartalom