Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Iratok - VI. Magyarország külpolitikája a müncheni konferenciától az első bécsi döntésig (1938. október 1—november 3.)

között fennállani látszanak. Ezt úgy magyarázta, hogy neki, berlini követ benyomásain kívül, érzése enged következtetni, hogy ismételten intézett kérdést Berlinhez és kérte ottani álláspont kifejtését, de választ egyáltalában nem kapott. Meg van győződve arról, hogy esetleges lengyel—magyar akció ellen német kormány nem fog nyíltan fellépni, de azt nem támogatja. Bár Mussolini azt tartja, hogy lengyelekkel való közös határ, erőviszonyokat tekintve, csak pókháló további német terjeszkedés ellen, azt mégis kívánja és előmozdítja. Lengyel — magyar akció esetén Romániától és Jugoszláviától nem kell tartani. Figyelmeztetett, hogy lengyel követ jóindidatú, de túlságosan impulzív. Ciano gróf holnap Nápolyba utazik, kabinetfőnök útján léphetek vele érintkezésbe. Villani Kiim. számjel. 1938—bejövő—Róma. Másolat. 560. A BERLINI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Berlin, 1938. október 19. 155. pol.— 1938. Szigorúan bizalmas! Otto Mejer, a német Távirati Iroda elnöke október 18.-án hosszabb beszélgetést folytatott dr. Horváth Lóránt-al, a Magyar Távirati Iroda igazgatójával azokról az okokról, amelyek a német sajtó Magyarország iránti megváltozott magatartását előidézték. Mejer ezzel kapcsolatban részletesebb közléseket tett a német külpolitika közelebbi és távolabbi céljairól is. Kijelentéseinek azért kell nagyobb jelentőséget tulajdonítani, mert hangsúlyozta, hogy mindazt, amit mond, előtte való nap a külügyi hivatal egy nagyon ismert magas állású személyisége közölte vele. Ennek a személyiségnek nevét nem mondta meg ugyan, de egy elszólásából teljes biztonsággal arra lehet következtetni, hogy az illető Woermann helyettes államtitkár volt. Mejer közlései összefoglalva a következők voltak: A német sajtó október 15.-én — aznap, amikor Aschmann

16

0 velem közölte, hogy a német lapok kedvezőtlen beállítottsága meg fog szűnni — utasítást kapott, hogy a magyar kérdéssel jóakaratúan, de óvatos tartózkodással foglalkozzék, 17.-én újabb utasítás érkezett, hogy a német sajtó a magyar kérdéssel az eddiginél barátságosabb és melegebb hangon foglalkozzék. Mejer egyáltalában nem tagadta, hogy Németországban és elsősorban a német sajtóban Magyarországgal szemben bizonyos Abkühlung következett be. Ennek azonban nem Magyarország volt az oka, hanem kizárólag a hivatalos lengyel 16

0 Aschmann, Gottfried, a német külügyminisztérium sajtó- és tájékoztató osztályának vezetője. 825