Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Előszó

ELŐSZÓ Kiadványsorozatunk most megjelenő II. kötete Magyarország és Csehszlovákia, illetőleg Magyarország és a kisantant kapcsolataira vonatkozó magyar diplomáciai iratokat teszi közzé az 1936. márciustól 1938. novemberig terjedő időszakból. Az okmányok többsége a csehszlovák válság kibontakozásával és a müncheni egyezmény létrejöttének körülményeivel foglalkozik. A korszak bonyolult kérdéseinek jobb megértése érdekében szükségesnek látszott visszanyúlnunk a Rajna-vidék remilitarizálásának időpontjáig. Ezért a kötet első két fejezetében az 1936. márciusától 1938. márciusáig terjedő periódus olyan dokumentumait is közzétesszük, melyek kifejezetten a csehszlovák kérdésre vonatkoznak, és ezért nem kerültek be kiadványsorozatunk első, A Berlin — Róma tengely kialakulása és Ausztria annexiója (1936 —1938) című (összeállította és sajtó alá rendezte Kerekes Lajos, Budapest 1962.) kötetébe. Kötetünkben a magyar külügyminisztérium iratait tesszük közzé. Minthogy azonban ez az iratanyag ma már nem teljes, helyesnek tartottuk négy, a témánk szempontjából nagy fontosságú irattal kiegészíteni, amelyek Horthy Miklós kabinetirodájának anyagából származnak, s amelyek már a Horthy Miklós titkos iratai című (szerkesztette Szinai Miklós és Szűcs László Budapest 1962.) kiadványban megjelentek. Lábjegyzetben pedig hivatkozunk azokra a dokumentumgyűjteményekre, amelyek a kérdés megértéséhez szükséges iratokat közlik. * Az iratokat ugyanolyan módszerrel közöljük, mint az előző kötetben. Több irat esetében azonban — a terjedelemre való tekintettel — kénytelenek voltunk lemondani a teljes szöveg közzétételéről. Ezeket kivonatosan a jegyzetben publikáltuk. A kötet használatának megkönnyítése céljából hasznosnak tűnik az iratközlésre vonatkozó megjegyzések megismétlése: A külügyminisztérium iratanyagát a beérkező és kimenő iratok két nagy csoportjára oszthatjuk. A beérkező iratok csoportjába tartoznak a követi jelentések, számjeltáviratok, levelek, más minisztériumok átiratai, a Budapesten működő külföldi diplomáciai kar jegyzékei, beadványok és a katonai attasék jelentéseinek másolatai. A kimenő iratokat a miniszteri rendeletek, tájékoztató köriratok, számjeltáviratok, levelek, jegyzékek és napijelentések alkotják. Lehetőség szerint kötetünkben az eredeti tisztázatokat, tehát az első gépírt, kézírt, aláírt és iktatóbélyegzővcl ellátott példányt közöljük. A beérkező iratok nagyobb részének eredeti tisztázatát megtaláltuk. A kimenő iratok túlnyomó többségének azonban csak másolatait és fogalmazvány példányait találtuk meg, mert a háborús események következtében a követ7