Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Iratok - VI. Magyarország külpolitikája a müncheni konferenciától az első bécsi döntésig (1938. október 1—november 3.)

vidékre is. A cikk szerint ezen a vidékeken népszavazás volna elérendő. A továbbiakban a cikk különböző néprajzi érveket hoz fel, amelyek alapján Lengyelországnak joga volna ezekre a területekre Az igényelt területek a kérdéses cikkben a következő módon voltak definiálva 1.) A Szepességből a szepes-ófalusi, késmárki és az ólublói kerület, 1.500 négyzetméter kiterjedéssel; 2) Árvából a trsztenai és námesztói kerület 750 kin

2 kiterjedéssel és végül 3) a csacai kerület keleti része körülbelül 150 km

2 nagyságban. Az egész terület, amelyre — a cikk szerint — Lengyelországnak, annak teljesen lengyel karaktere folytán, indokolt igénye van, 2.400 km

2 kiterjedésű, 120.000 lakossal, tehát háromszor nagyobb, mint az Olzavidék, de mint hegyvidék, kisebb lakossággal. A szóbanforgó cikket olvasva felemlítettem azt a politikai osztályfőnök előtt és annak a teljesen magánvéleményemnek adtam kifejezést, hogy az ily természetű lengyel igényeknek a nyilvánosság előtt való tárgyalása a jelenlegi pillanatban nem egészen opportunus dolog volt. Kobylanski úr megjegyzésemre a következőket válaszolta: Andorka ezredes legutóbbi ittléte alkalmával e területekre vonatkozólag jelenlétemben oly kijelentést tett, hogy azokat Magyarország Lengyelországnak ajánlja fel. Megemlítette, hogy ezen területi igények tekintetében Lengyelország nem Magyarországgal áll szemben, hanem a szlovákokkal. Végül utalt a közvélemény nyomására, amely elől nincsen módjukban kitérni. Tekintettel arra, hogy a magyar—lengyel jóviszony fokozott fenntartására és az együttműködésre jelenleg szükség van, a politikai osztályfőnök érveivel vitába szállani nem óhajtottam és csupán magánvéleményként azt a megjegyzést tettem, hogy e kérdés felett hajbakapni nem fogunk ugyan, de a kérdés felvetését opportunusnak nem tartom. Hory rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter Küm. pol. 1938—7/24—3269. (3482) Eredeti tisztázat. 509. NAPIJ ELENTÉS MAUGRAS BUDAPESTI FRANCIA KÖVET ÉS APOR, A MAGYAR KÜLÜGYMINISZTER ÁLLANDÓ HELYETTESE BESZÉLGETÉSÉRŐL Budapest, 1938. október 12. Ma felkeresett a francia követ és kormánya nevében azt a tanácsot adta nekünk, hogy mérsékeljük területi igényeinket, mivel azok túlmennek a müncheni határozaton és a megegyezésnek komoly akadályát képezik. Én visszautasítottam a követ azon állítását, mintha követeléseink túlzottak volnának és felhívtam Maugras figyelmét azon értesülésünkre, miszerint a csehek egyáltalán nem hajlandók engedményeket tenni, mely 780