Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Iratok - VI. Magyarország külpolitikája a müncheni konferenciától az első bécsi döntésig (1938. október 1—november 3.)

szempontok alapján meg lehet vonni és pedig ott, ahol a magyar delegáció javaslata teszi. Ezek a határszakaszok tehát olyanok, amelyek felől vitát nem is tud elképzelni, éspedig annál kevésbbé, mert ezeken a szakaszokon az ethnikai határ úgy az 1880 évi, mint az 1910 és 1930 évi népszámlálások alapján teljesen azonos. Meggyőződése, hogy ha ezekre a szakaszokra nézve, amelyek mint ismétli, a határ 50—60%-át teszik ki, megegyezünk, úgy a többi határrészre nézve, ahol megengedi, hogy nehézségek jelentkeznek, lehetséges lesz megoldást találni. DURCSÁNSZKY miniszter a statisztikák kérdéséhez hozzászólva kijelenti, hogy ha hajlandó is elismerni az 1930. évi csehszlovák népszámlálás tekintetében magyar részről emelt kifogásokat, ugyanilyen kifogásokat emelhet ő is az 1910-es népszámlálás ellen. Figyelmeztet továbbá arra, hogy a legtöbb városnak magyar jellegét úgy a múltban, mint jelenleg is a zsidók adják meg és erre kellő figyelemmel kell lenni. TELEKI PÁL gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter: nem látja értelmét hosszas vitának, két dolgot óhajt csupán kijelenteni: Abbeli elvi álláspontunkat, hogy a rendezés alapjáxd csak az 1910 évi statisztikai adatokat fogadhatjuk el, már ismételten kifejtettük és kellően megindokoltuk. Erre tehát visszatérni nem óhajt. Határozott rosszindulatot lát továbbá abban, hogy a cseh javaslat a határmegvonásnál még azokra a hosszú vonalakra sem volt tekintettel, ahol a három népszámlálás adatai megegyeznek. __ DURCSÁNSZKY miniszter kijelenti, hogy rosszakarat a csehszlovák delegáció részéről nincsen, kénytelen ellenben az egyenlő elbánás elvéhez ragaszkodni és nem hajlandó megérteni, miért ragaszkodik Magyarország egyfelől ahhoz, hogy tótokat Magyarországhoz csatoljanak, egyidejűleg pedig tiltakozik az ellen, hogy magyarok Szlovenszkóban maradjanak? E tekintetben diszkriminációt semmi körülmények között sem fogadhat el. KÁNYA KÁLMÁN külügyminiszter megállapítja, hogy a felfogások annyira eltérnek egymástól, hogy a további vita céltalannak mutatkozik. Javasolja, hogy az ülést függesszék fel d. u. 6 óráig, amikorra a magyar delegáció abban a helyzetben lesz, hogy álláspontját véglegesen leszögezze. Azt óhajtja csupán még kérdezni, vájjon a ma délelőtt átadott javaslat a cseh delegáció utolsó szava-e, avagy lehetséges-e róla tárgyalni. DURCSÁNSZKY miniszter kijelenti, hogy amennyiben lehetséges olyan megoldást találni, hogy több magyar jusson vissza Magyarországhoz, anélkül, hogy a Magyarországhoz csatolandó szlovákok száma növekednék, ily megoldást hajlandó elfogadni. KRNO követ úgy látja, hogy a két álláspont nem áll egymástól túlságosan messze és reméli magyar oldalról is elismerik, hogy a csehszlovák delegáció sokat közeledett a magyar kívánságokhoz. Magyarország népi alapon áll az 1910-i statisztika alapján, a csehszlovákok is a népi alapon állnak, ezt azonban csak az egyenlőség határáig óhajtják megvalósítani. Ezt még népi alapon is igazságosnak tartja. Kijelenti végül, hogy a ma átadott csehszlovák javaslat nem „entièrement rigide". Dr. ZIDOVSKY mindenekelőtt tiltakozik az ellen a szuppozíció ellen, mintha őket a magyarság túszként való visszatartásának gondolata vezetné. Az egyenlőség elve szempontból azonban még Durcsánszky minisz768