Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Iratok - VI. Magyarország külpolitikája a müncheni konferenciától az első bécsi döntésig (1938. október 1—november 3.)

BACINSKY miniszter napirend előtt felszólalva emlékeztet arra, hogy 1919 május 8.-án az Egyesült Kárpátaljai Orosz Nemzeti Tanácsok elhatározták a csehszlovák köztársasághoz való csatlakozásukat. Ezt a hatalmak a Saint-Germain-i szerződésben tudomásul vették és a Kárpátaljai orosz nép számára széleskörű autonómiát biztosítottak. Ezzel a rutén föld államjogi területként elismertetett. Legutóbb a ruténiai politikai pártok — az egy kommunista párt kivételével — újból kijelentették, hogy federatív alapon a csehszlovák köztársasághoz csatlakoznak. Az amerikai rutének szintén ilyen értelemben határoztak. Ily körülmények között kijelentheti, hogy a kárpátorosz nép máris döntött a sorsáról és kívánja, hogy a cseh és szlovák néppel egyenrangú nép gyanánt élhessen a csehszlovák köztársaságban. Rátér ezután BACINSKY miniszter arra, hogy a kárpát-orosz nép Ungvárról, Munkácsról, Nagyszőllősről sohasem tudna lemondani; e városok a russzin kultúra bölcsői és jelenleg centrumai. Épp így lehetetlenség a russzin nép számára az, hogy lemondjon a Csap—Bátyú—Beregszász vasúti vonalról. A russzin nép a magyar néppel mindig barátságban élt s a két nép egymást mindig meg tudta érteni. Kijelentheti, hogy a russzin föld magyar lakosságának a russzin kormány minden jogot megszándékozik adni, nemcsak kulturális szempontból, hanem a közigazgatásban is. KÁNYA KÁLMÁN külügyminiszter, a Krno követ által felolvasott nyilatkozatra visszatérve, kijelenti, hogy annak egészével nem óhajt vitába szállni, nem fogadhatja el ellenben a trianoni szerződésre való utalást, amely egész más körülmények között jött létre, mint az a megállapodás, melynek létrehozásán most munkálkodunk. Nem tőlünk függött, hogy a trianoni szerződést mikor írjuk alá, akkor tettük ezt, amikor ránk parancsoltak. A müncheni megállapodásra való hivatkozást is célt tévesztettnek látja, mert ha a müncheni jegyzőkönyv nem beszél így területi rendezésről, mi az első perctől kezdve megmondtuk, hogy területi igényekről akarunk tárgyalni nemzetiségi alapon. Vissza kell, hogy utasítsa a nyilatkozatnak azt a passzusát is, amely a magyar kormány részéről megnyilvánuló állítólagos presszióról beszél. Mi csak védekezünk egy bizonyos tendencia ellen, a védekezés pedig sohasem lehet presszió. Az érdemi tárgyalásokra áttérve, TISZO miniszterelnök kijelenti, hogy jóllehet a müncheni egyezmény nem beszél territoriális rendezésről, a csehszlovák delegáció már a két város jelképes átadásával is dokumentálta, hogy területi kérdések tárgyalása és rendezése elől nem óhajt elzárkózni. A területi elvet azonban a gazdasági elvvel óhajtja a csehszlovák delegáció kombinálni olymódon, hogy a szlovák és rutén föld lakosságának gazdasági érdekei a nemzetiségi elv merev keresztülvitele folytán ne szenvedjenek sérelmet. Konkrét megoldási javaslatként azt a kérdést teszi fel, hogy hajlandó-e a magyar delegáció a megoldásról azon az alapon tárgyalni, hogy a magyarság részére Slovensko és Russinsko területén területi autonómia biztosíttassák. KÁNYA KÁLMÁN külügyminiszter: a csehszlovák ajánlat azt jelenti-e, hogy a csehszlovák kormány nem hajlandó területi koncessziókat 760