Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

456. 1938. X. 3. Róma 457. 1938. X. 4. Budapest 458. 1938. X. 4. San Sebastian 459. 1938. X. 4. London 460. 1938. X. 4. London 461. 1938. X. 5. Róma 462. 1938. X. 5. Róma 463. 1938. X. 5. Varsó A római magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Mussolini a közös lengyel—magyar határra nagy súlyt helyez; tanácsa: Magyarország hivatalosan ne vesse fel a szlovák kérdést; a szlovákok a népszavazás és a lengyel—magyar határ érdekében fejtsenek ki propagandát. A külügyminiszter számjeltávirata a prágai magyar követnek A magyar jegyzékre kérjen haladéktalan választ Kroftától; tiltakozzék a magyar kisebbség üldözése ellen; mutasson rá, hogy a müncheni határozatok ismeretében élő lakosság izgatott, és követeli a területrendezés mielőbbi végrehajtását. A San Sebastian-i magyar ideiglenes ügyvivő számjeltávirata a külügyminiszternek Pangal román megbízott közlése szerint előbb a jugoszláv, majd a román kormány tudatta Prágával, hogy a kisantant szerződést megszűntnek tekinti; a román király a magyar—román együttműködés híve, még azt sem tartja kizártnak, hogy a régi erdélyi fejedelemség formáját állítják vissza. A londoni magyar követ jelentése a külügyminiszternek Cadogannak kifejtette, hogy a német és a lengyel igények kielégítésével a világháború veszélye elmúlt, most már a magyar kérdés megoldása elodázhatatlan; Anglia eddig mint döntőbíró szerepelt, ha a magyar kérdés ügyében nem lép közbe, olyan színben tűnik fel, mint aki csak a német és a lengyel erők előtt hajolt meg. Ismertette a magyar kívánságokat. Cadogan válaszában kijelentette: Prága figyelmét már felhívták a magyar kisebbség kérdésének sürgős elintézésére; az angol kormány — amennyiben erre szükség lenne — nem tagadja meg támogatását; a magyar kormány követeléseiben legyen mértéktartó Csehszlovákiával szemben. A londoni magyar követ jelentése a külügyminiszternek Vázolja Anglia szerepét a csehszlovák válsággal kapcsolatban: az angol külpolitika tengelyében a béke minden áron való megóvása állott, még a Hitler előtti teljes behódolás árán is; ebben a politikában Chamberlaint az vezette, hogy egy világháború a nagy anyagi és véráldozatok mellett, még Európa bolsevizálódására is vezethetne; Chamberlain politikájának jelentős ellenzéke van; Csehszlovákiát sajnálják és áldozatnak tekintik; a magyar kérdés az angolok szemében nem olyan elsőrangúan fontos, mint a német kérdés volt; ezzel kapcsolatban szerepüket a müncheni megegyezés függelékének aláírásával betöltöttnek tekintik; szükség esetén, mint jóakaratú közvetítők lépnek fel a magyar—csehszlovák tárgyalások során, de nyomás kifejtésére nem hajlandók. A római magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Ciano közölte, hogy száz repülőgép készenlétben van, és szükség esetén néhány óra alatt Budapesten lehet. A római magyar követ telefonszámjeltávirata a külügyminiszternek Chvalkovsky római csehszlovák követ, aki most külügyminiszter lett, elutazása előtt felkereste, és a tárgyalások elnapolását kérte; kijelentette: mindent elkövet a megegyezés érdekében. A magyar külügyminiszter kabinetirodájának vezetője számjeltávirata a külügyminiszternek Beck elismerte a közös határ szükségességét. A kárpátukrán területre kért katonai beavatkozást még megfontolják; Romániától nem tart; a szovjet erők központosítását Minszknél aggályosnak minősíti; a szlovákok bármilyen döntését el kell fogadni, idővel úgyis csatlakozni fognak Magyarországhoz; cselekvésre sürget. 75