Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Iratok - VI. Magyarország külpolitikája a müncheni konferenciától az első bécsi döntésig (1938. október 1—november 3.)

hogy a kívánt határnak számos olyan szakasza van, például a Barstól Abaújig terjedő szakasz, ahol az 1910-es és 1930-as adatok egybehangzóan bizonyítják a magyar igények jogosultságát. Kivéve Jolsvát. Teleki 0 Excellenciája bemutatta az 1910-es és 1930. évi népszámlálások nyelvhatárának összehasonlító térképét. Felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy az 1930-as népszámlálás egyes helyeken jóval kisebb arányú magyarságot tüntet fel, [mint amennyi szavazat] az Egyesült Magyar Pártra esett. A csehszlovák szakértők szerint a magyar pártra esett szavazatokban számos szlovák szavazat is bennfoglaltatik. Kiemelte a ruténiai szakértő azt, hogy igen sok községben az 1910-es magyar többséget az akkor külön nemzetiségként felnem tüntetett zsidóság okozta. Teleki Pál gróf utal arra, hogyha mindkét oldalról csak a magunk nemzetisége nevében beszélhetünk és olyan esetekben, amikor más nemzetiségek érdekelteknek látszanak, felmerülő szükség esetén azok is meghallgatandók lennének. Kiemeltetik továbbá, az a szempont, hogy a határvonás egyáltalán nem prejudikál a gazdasági kérdésben. Magyarország részéről a legmesszebbmenő jóindulat áll fenn és a legteljesebb készség olyan gazdasági egyezményekre, amelyek a szlovák gazdasági érdekeket hivatva vannak kielégíteni. Csehszlovák részről szóváteszik, hogy a magyar követelések kiterjednek minden a nyelvhatár közelébe eső gazdasági központ átadására. Ezzel szemben magyar részről utalás történik arra, hogy a nemzetiségi princípiumot és annak olyan értelmezését, hogy minden esetben mint minimum szerepeljen és az a magyarok rovására gazdasági meggondolások alapján kikerekíttessék, a trianoni diktátum vezette be. Ennek a diktátumnak az igazságtalan területi rendelkezéseit itt kell most hatálytalanítani és pedig oly módon, hogy a nagy igazságtalanság helyébe ne kisebb igazságtalanságok kerüljenek, hanem az emberi lehetőségek határain belül az igazságos megoldás jusson érvényre. A vita széles mederben folyt és külön megemlíthető, hogy a ruthének és szlovákok nagyobb természetes szaporodása is felhozatott magyarázatul az 1910-es és 1930-as népszámlálások közt mutatkozó eltérésekben. A városi gócpontok nagyrésze a nyelvhatáron van vagy ahhoz közel. Érdekük, hogy a gazdasági érintkezés mindkét oldalra könnyű legyen. De nem lehet a gazdasági érdekeket itt belekeverni. Trianonnal is negligálták. Magyar részről az értekezleten résztvettek gróf Teleki Pál, Pataky Tibor, Thirring Lajos, Hantos Gyula, Kardos Béla. Csehszlovák részről résztvettek: Zidovsky, Zatko Péter, Malár, dr. Horváth, Granatier Antal. Az ülés 12 óra 15 perckor ért véget. Küm. res. pol. 1938—7—komáromi tárgyalások jegyzőkönyve. Másolat. 48 A müncheni egyezmény létrejötte 753