Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Iratok - VI. Magyarország külpolitikája a müncheni konferenciától az első bécsi döntésig (1938. október 1—november 3.)

nem hasonlítható össze a német avagy lengyel helyzettel, érveléseimet Göring ugyan megértéssel vette, egyéb helyeken azonban nem sikerült döntő benyomást gyakorolnom. így pl. jelentenem kell, hogy miután értesültem, hogy Hitler is fenti nézetet osztja, szóvá tettem az ügyet folyó hó 27.-én Lammers

8 miniszternél és suggeráltam neki, hogy érveléseinket alkalmas formában juttassa Hitlerhez, mert attól tartottam, hogy Ribbentrop vagy Göring útján az események gyors lefolyása miatt vagy más okokból nem jutnak el egészen őhozzá. Lammers 28.-án magához kéretett és beismerte, hogy a Führer, bár tudomásul vette a közölteket és bár semmiképen sem óhajtana elhatározásunkra befolyást gyakorolni, mégis azon nézetét juttatta kifejezésre, hogy céljaink érdekét jobban szolgálnánk, ha a felvidéki kisebbségeinknél nagyobb fokú megmozdulás nyilvánulna meg. Úgy Bodenschatz-tól, mint Göringtől és most Lammerstól is oly megjegyzést hallottam, hogy ily akciók végrehajtására jobban megfelelnek egyszerű kis emberek, pl. tanítók vagy kisebb hivatalnokok, akiknek sok veszteni valójuk nincs, mint bármily kis ingatlannal vagy pozícióval rendelkező vezetők, akik végeredményben mégis csak kockáztatják existenciájukat. Sztójay m. kir. követ Küm. res. pol. 1939—7/a—971. Eredeti tisztásat. Másolatban megküldték: M. E. és H. M. VI. o.nak. 440. A BERLINI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Berlin, 1938. október 1. 144/pol. — 1938. Szigorúan titkos ! Nagyméltóságod azon közlésére, hogy Göring tábornagy bizonyos biztató kijelentéseket tett az itteni román követtel szemben

9 azon nézetemnek vagyok bátor kifejezést adni, hogy ily nyilatkozat megtörténtét nem tartom kizártnak. Lehet azonban az is, hogy a tábornagy ezt oly célból tette, hogy a románokat megnyugtassa és visszatartsa őket a jelenlegi feszült helyzetben egy németellenes állásfoglalástól. Különben megjegyzem, hogy a tábornagy eddig velem szemben mindig a leghatározottabban annak adta tanújelét, hogy üdvözölné Magyarország megerősödését elsősorban a magyarlakta cseh területek, másrészt a tót és ruthén földek Magyarországhoz való visszacsatolása által. így pl. amint jelentéseimből is kitűnik, ismételten azon aggályainak adott kifejezést, hogy ha a kisebbségeink meg nem mozdulnak, a megoldásból talán 8 Lammers, dr. Hans Heinrich, a birodalmi kancellária vezetője. 9 Kánya külügyminiszter erre vonatkozó közléseit lásd e kötet 425. sz. iratában. 694