Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

288a. Melléklet 288b. Melléklet 289. 1938. VIII. 19. Prága 290. 1938. VIII. 19. Prága 291. 1938. VIII. 19. Prága 292. 1938. VIII. 21. Budapest 293. 1938. VIII. 21. Bled 294. 1938. VIII. 21. Bled 294a. Melléklet külügyminiszter a román követnek átadott egy kommünikétervezetet, amely szerint a három kisantant állam elismeri Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát, leszögezte a meg nem támadás elvét és kijelentette, hogy a többi kérdést is feltétlenül megvizsgálják. Bossy a tervezetet átvette. A magyar kormány nyilatkozat-tervezete A tervezet a csehszlovák kormánytól kért, kisebbségi kérdésre vonatkozó nyilatkozatot tartalmazza. A magyar kormány kommüniké-tervezete A tárgyalásokról publikálandó szöveget tartalmazza. A prágai magyar ideiglenes ügyvivő számjeltávirata a külügyminiszternek Krofta az olasz ügyvivő előtt úgy nyilatkozott, hogy nem fogadja el a magyar megegyezési formulát. Magyarország nem akar megegyezni Csehszlovákiával, mert fölbomlására számít. A prágai magyar ideiglenes ügyvivő számjeltávirata a külügyminiszternek Értesülése szerint a prágai szovjet követ Csehszlovákiát szovjet segítséggel biztatja. A prágai magyar ideiglenes ügyvivő számjeltávirata a külügyminiszternek Runciman Hodzától erélyesen követelte a brüxi incidens kivizsgálását. A szudétanémet képviselők benyomása szerint Runciman nem osztja a csehszlovák kormány álláspontját. A külügyminiszter állandó helyettesének számjeltávirata a berlini magyar követnek A kormányzó kíséretében levő külügyminiszternek adja át a vezérkar főnökhez beérkezett jelentést, amely szerint a német katonai vezetők aggodalommal nézik Hitlernek a háború kirobbantására való törekvését, a közhangulat általában háborúellenes; a háború megindulásának időpontja szeptember vége, vagy október eleje. A belgrádi magyar követ jelentése a külügyminiszternek Stojadinovidnak átadta a magyar kormány által Csehszlovákiától kívánt kisebbségi nyilatkozat- és közös kommüniké-tervezetet. Stojadinovié nem hiszi, hogy azt a csehszlovák kormány elfogadja; a közös kommüniké elfogadását javasolja. A jugoszláv—magyar közeledésre nagy súlyt helyez. A követ benyomása: a három kisantant állammal történt valamilyen megegyezés után akarja a közeledés ügyét előbbre vinni. A belgrádi magyar követ jelentése a külügyminiszter állandó helyettesének Stojadinovic átnyújtotta a kisantant államok által javasolt kommüniké szövegét, amely lényegtelen — inkább stiláris — módosításokkal a magyar kívánságokat tartalmazza; a kisebbségi deklaráció csak Magyarországot, Jugoszláviát és Romániát említi. A követ a szöveg elfogadását javasolja. A kisantant által javasolt kommüniké-tervezet Közlemény a magyar—kisantant tárgyalásokról. Közzé teszik, hogy tárgyalások folytak egyrészt Magyarország, másrészt Románia, Jugoszlávia és Csehszlovákia között. A kisantant államok elismerik Magyarország egyenjogúságát a fegyverkezés terén, és a tárgyaló felek kölcsönösen lemondanak vitás kérdésekben az erőszak alkalmazásáról; egyéb kérdésekben még nem jutottak megállapodásra; remélik, hogy később ezekben is megegyezés jön létre, és akkor újabb kommünikét adnak ki. 55