Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

241. 1938. VI. 21. Varsó 242. 1938. VI. 22. Budapest 242a. Melléklet 243. 1938. VI. 22. Berlin 244. 1938. VI. 22. Budapest 245. 1938. VI. 23. Ankara 246. 1938. VI. 24. Varsó 247. 1938. VI. 26. Róma A varsói magyar katonai attasé jelentése a honvédvezérkar főnökének Pelczynski, a lengyel hírszerző osztály vezetője a magyar—lengyel vezérkarok kapcsolatainak fenntartását szükségesnek ítéli; a len­gyel kormány változatlanul csehszlovákellenes; a magyar—lengyel katonai együttműködést egyelőre csupán hírcserére akarja kor­látozni. Megfontolandónak tartja annak megszervezését, hogy az átadott csehszlovák híranyagért a lengyelek a Szovjetunióra vonat­kozó adatokat adjanak. A külügyminiszter rendelete a bukaresti magyar követnek A Magyarország és a kisantant közötti viszony rendezésével kap­csolatos tárgyalások jegyzőkönyv-tervezetének szövegére ad uta­sításokat. Hangsúlyozza: a minimális követelmény a kisebbségi kérdés jegyzőkönyvben való felemlítése vagy oly módon való körülírása, hogy abba a kérdés belemagyarázható legyen; ezen­kívül annak kifejezésre juttatása, hogy a kisantant államai Magyar­országgal még külön-külön további tárgyalásokat folytatnak ebben a kérdésben. A magyar kormány egyezmény-tervezete A tervezet Magyarország katonai egyenjogúságának a kisantant által való elismerését, Magyarország és a kisantant államok által benyújtandó megnemtámadási nyilatkozatot és bizonyos intéz­kedésekre vonatkozó deklarációt tartalmazza. A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Bodenschatz tábornok Göring megbízásából közölte, hogy Stoja­dinovic a magyar kormánnyal tárgyalásokat kíván folytatni. Göring jugoszláv vonatkozásban különlegesen érdekelve van, és a magyar-jugoszláv tárgyalásokat igen kívánatosnak tartja. A külügyminiszter tájékoztatója a varsói magyar követnek Benyomása szerint Beck kitart a lengyel—magyar együttműkö­désre vonatkozó álláspontja mellett, a lengyel katonai körök azonban ettől idegenkednek. Az ankarai magyar követ jelentése a külügy miniszternek Arasz török külügyminiszter kifejtette a Balkán államok, Bulgária és Magyarország együttműködésének szükségességét. A varsói magyar követ jelentése a külügyminiszternek A lengyelek súlyt helyeznek a Magyarországgal való szoros kap­csolat fenntartására; lehetségesnek tartják, hogy a csehszlovák kérdés esetleg népszavazáshoz vezet, ezért a felvidéki magyarság­nál szükséges a pozíciókat erősíteni. A magyar kormánynak a szlo­vákokra vonatkozó autonómia-tervezetét ajánlatos lenne nyilvános­ságra hozni; a kárpátukrán lakosság megnyerésére törekedni kell; eszmecserét javasolnak a magyar kormánnyal a szlovák—kárpát­ukrán kérdésben. A lengyel kormány megítélése: Franciaország csupán a szövetségi hűség látszatának megmentésére törekszik; az angol közvélemény megnyerésére fokozott propaganda szük­séges; a Szovjetunió katonai fellépésével nem számolnak; a cseh­szlovák kérdés megoldása után egy németbarát biztonsági övezet megteremtése előnyös volna. Jugoszlávia konfliktus esetén negatív magatartást tanúsítana, Románia szintén; a magyar —román meg­egyezést kívánatosnak tartják. A római magyar követ jelentése a külügyminiszternek Ciano aStojadinoviccsal folytatott tárgyalásairól közölte: az olasz — jugoszláv barátság erős; Stojadinovic esetleg hajlandó Magyar­országgal külön megegyezést kötni, Csehszlovákiával szemben kifejezetten ellenszenvvel viseltetik; ha Magyarország Német­országgal együtt támadja meg Csehszlovákiát, Jugoszlávia nem 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom