Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Iratok - IV. Német—magyar—lengyel együttműködés Csehszlovákia ellen; a magyar államférfiak olaszországi és németországi látogatása; a bledi egyezmény (1938. június 2—augusztus 31.)

264a. AZ ANKARAI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Ankara, 1938. június 23. 87/pol. — 1938. Szigorúan bizalmas ! Aras külügyminiszternél tett mai látogatásom alkalmával nevezett újból ráterelte a beszélgetést a Magyarország és a Balkán-entente közötti esetleges együttműködés gondolatára. A külügyminiszter elmondotta, hogy több mint egy évtizede célkitűzését képezi, hogy a Balkán államok és Bulgária, valamint Magyarország között szorosabb viszony és együttműködés jöjjön létre. Bulgáriát illetőleg a dolog jelenleg a legjobb úton van és ő azt hiszi, hogy az általános helyzet jelenleg különösen indokolttá teszi, hogy bizonyos együttműködés teremtessék a Balkán-entente államai és Magyarország között is. Aras úr behatóan fejtegette előttem, hogy Európa még igen nagy, feltartóztathatatlan változások előtt áll. Egyes országok el fognak tűnni a térképről, Magyarország és a Balkán-államok azonban fenn fognak maradni, ha megfelelő politikát csinálnak. Magyarországnak — mint mondá — nincs mit tartania a német veszélytől. E tekintetben különféle biztosítékai vannak és éppen ezért folytatnia is kell baráti politikáját Németország és Olaszország felé. Igen értékes lenne azonban számára egy viszontbiztosítás is: a Balkán-entente-al való együttműködés. Aras külügyminiszter hosszú előadására adott válaszomban két dologra mutattam rá: 1. Nekünk külpolitikai helyzetünk jelenleg igen jó és egyáltalában nem fenyeget semmiféle veszély. Ellenkezőleg, barátságunk talán sohasem volt annyira értékes, mint most. Ettől eltekintve azonban egyáltalában nem világos, hogy mit ért tulajdonképen gyakorlatilag az általa szuggerált gondolat alatt. Ha tényleg elő akarja hozni, mint mondja, a dolgot ősszel Budapesten, ajánlom, hogy konkrét módon beszéljen, mert különben egészen biztosan egyáltalában nem fog kapni választ. 2. Mi a legmesszebbmenő tanúbizonyságát adtuk annak, hogy hajlandók vagyunk szomszédainkkal jószomszédi viszonyt létesíteni. Ha bizonyos oldalon mégis nehezen mennek a dolgok, úgy az nem a mi hibánk, de nem is tudunk azon segíteni. Aras úr a következőkben replikázott: Ad 1. 0 elsősorban is még messzebbmenővé óhajtaná kifejleszteni a török—magyar barátsági szerződést. Ezenkívül pedig a Balkán-entente és a Magyarország közt létesítendő bizonyos kollaboráció valamilyen formában való kifejezésre juttatására gondol. Végül valamivel későbbi, igen kedves terve lenne, hogy Magyarország és a Törökországgal annyira szoros viszonyban („union"-ban) levő Görögország között oly messzemenő barátsági szerződés jönne létre, mint amely Magyarországot és Törökországot fűzi össze. Ad 2. Teljesen igazat adott nekem a részünkről megnyilvánult legnagyobbfokú jószándékot illetőleg. Hozzáfűzte, hogy Romániának egyene445