Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Iratok - IV. Német—magyar—lengyel együttműködés Csehszlovákia ellen; a magyar államférfiak olaszországi és németországi látogatása; a bledi egyezmény (1938. június 2—augusztus 31.)

235. A MOSZKVAI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Moszkva, 1938. június

4 110/pol. — 1938. Szigorúan bizalmas! A napokban itteni cseh kollégám

5 ama kérdésemre, hogy a Külügyi Népbiztosság hogyan ítéli meg most a közép-európai helyzetet, azt felelte, hogy Litvinov a franciák határozott állásfoglalása és az angolok május 20-i energikus fellépése

6 óta meg van elégedve a helyzet alakulásával. A népbiztos a maga részéről — fűzte hozzá Fierlinger — elejétől kezdve a legnagyobb lojalitást mutatta a szovjet—csehszlovák paktum működésbe lépését illetőleg. Azt a körülményt, hogy a szovjet sajtó május 24-e előtt erre vonatkozólag pozitív állást nem foglalt el, a követ azzal magyarázta, hogy a Szovjetunió saját állásfoglalását csak a francia álláspont végleges tisztázása után nyilváníthatta, tekintettel arra, hogy a szovjet — cseh paktum akcióba lépésének a cseh—francia paktum működésbe lépése az előfeltétele. Ez természetesen cseh szempontból a legoptimisztikusabb magyarázat. Meg kell jegyeznem, hogy Litvinov velem szemben is elejétől kezdve arra az álláspontra helyezkedett, hogy a szovjet—cseh paktumban vállalt kötelezettségeinek a Szovjetunió meg fog felelni. Fierlinger követ a tótokkal, magyarokkal és lengyelekkel való megegyezést illetőleg elég optimisztikusan látja a helyzetet. A magyarok — mondotta — ugyanazokat a jogokat kapják, mint a németek. A németekkel való nehézségek a többi között abban is fognak megnyilvánulni, szerinte, hogy a cseh kormány nem akarja megengedni, hogy a kisebbségek ideológiai alapon pártokká alakuljanak. Fierlinger azt hiszi, hogy a magyar kisebbséggel való megegyezés után Magyarország és Csehszlovákia között szívélyesebb viszony fog kifejlődni. A cseh kormánynak — mondotta — semmi kifogása sincs az ellen, hogy Csehszlovákiában levő testvéreink jó magyarok maradjanak, különösen, ha nem ideológiai, hanem demokratikus alapon szervezkednek. „A kisebbségi rendezés után meglátja, egész jó barátság fejlődhetik ki országaink között." Benyomásom, hogy e beszéde és irántam az utóbbi időben tanúsított különös figyelme Litvinov befolyására vezethető vissza, ki ul. nem adta még fel azt az eszmét, hogy a kisantantnak, elsősorban Csehszlovákiának meg kell nyerni Magyarország barátságát. Hazája nagyhatalmi protektorai iránt Fierlinger különben nem mutatott abszolút bizalmat. Azt mondta, jobb ha az ember saját maga rendezi ügyeit, mintha sorsát a nagyhatalmak érdekeitől teszi függővé. 4 Az iratról hiányzik a keltezés, valószínűleg június első napjaiból való. 5 Fierlinger, Zdenék 6 Az angol kormány 1938. május 21-i Berlinben tett démarche-ára utal. Lásd e kötet III. fejezetének 171. sz. jegyzetét, valamint AdtAPol. D sorozat II. 185., 186. és 189. sz. iratát. 422