Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

173. 1938. V. 4. Varsó 174. 1938. V. 5. Bukarest 175. 1938. V. 5. Bukarest 176. 1938. V. 5. Bukarest 177. 1938. V. 6. Róma 178. 1938. V. 6. Berlin 179. 1938. V. 6. Berlin királynak, hogy Romániának jól felfogott érdeke a Magyarországgal való megegyezés. Ez azonban a kisantant egyetemes keretében nem lehetséges. A varsói magyar követ jelentése a külügyminiszternek A lengyel külügyminiszter bizalmasan közölte, hogy a nyugati nagyhatalmak képviselői a lengyel—csehszlovák viszony rendezése érdekében lépéseket tettek nála. A bukaresti magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A román külügyminiszter beszédében hangsúlyozta a kisantant államok megegyezési készségét. A magyar követ szerint azért, hogy sikertelenség esetén a felelősséget Magyarországra háríthassa. A jugoszláv és a csehszlovák külügyminiszter közléseiből következtetve a románok okozzák a nehézséget. A magyar követ a jugoszláv követ előtt felvetette, hogy lehetséges volna — egyelőre csak Jugoszláviával és Romániával — megtárgyalni a kisebbségi formulát, addig is, amíg a csehszlovák statutum ismeretessé válik. Eredményesség esetén a megegyezés véglegesítése a csehszlovák kormány későbbi csatlakozásáig várhat. A bukaresti magyar követ jelentése a külügyminiszternek Stojadinovie szerint a tárgyalások lassú haladása nem a románok miatt van, hanem azért, mert Magyarország észak felől változásokat vár; a csehszlovák kormány hozzájárulása nélkül semmilyen formulát nem fogadhatnak el a kisebbségi kérdésben. A magyar követ kifejtette, hogy a kisebbségi probléma a három szomszédos államban különböző módon és formában jelentkezik, meg kell várni a csehszlovák kisebbségi statutumot, de időveszteség elkerülése végett Jugoszláviával és Romániával a tárgyalások folytatása kívánatos. A bukaresti magyar követ jelentése a külügyminiszternek A csehszlovák külügyminiszter kijelentése szerint Magyarország és Németország a kisebbségi kérdéssel mesterségesen izgat; Csehszlovákia kész a kisebbségi kérdésben nyilatkozatot tenni, de csak a kölcsönösség alapján; a Revíziós Liga ténykedései, a magyar és lengyel sajtóhadjárat kevés garanciát nyújtanak a jövőt illetőleg. A magyar követ megnyugtatásként kijelenti, hogy Magyarország nem akarja Csehszlovákiát a szomszéd államokkal folytatott tárgyalásokból kizárni, de a kisebbségi problémában különbségek vannak a három állam között. A római magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Hitler olaszországi látogatásának célja a tengely megerősítése. A megbeszélésekről hivatalos értesüléseket nem tudott szerezni. Gayda magánvéleménye szerint a közeli hetekben német akció várható a szudéta terület megszállására és bekebelezésére; Csehszlovákia egyéb részei majd német befolyás alatt álló államot képeznek; Szlovákia nem kerül Magyarországhoz, megerősödése nem német érdek, mivel a kelet felé való terjeszkedést esetleg akadályozná. A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Frick belügyminiszter szerint a cseh helyzet már tarthatatlan. A megoldás módjáról és időpontjáról nem nyilatkozott. A magyar követ ismertette a Csehszlovákia teljes felosztására vonatkozó magyar elgondolást. A csehszlovák kérdésnek területek bekebelezésével való megoldása érdekében óvatos propagandát fejt ki. A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Magistrati olasz ügyvivővel közölte: a magyar—német viszony kitűnő, Csehszlovákia ügyében vannak közös magyar német érdekek. Az olasz ügyvivőnek nincs tiszta képe Csehszlovákia 38