Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

151. 1938. IV. 9. Bukarest 152. 1938. IV. 11. Budapest 153. 1938. IV. 11. Prága 154. 1938. IV. 14. Bukarest 155. 1938. IV. 16. Bukarest 156. 1938. IV. 18. Budapest A bukaresti magyar követ jelentése a külügyminiszternek Az angol követ elismerte hogy a kisantant egyes kívánságai el­fogadhatatlanok. A kisebbségi ügyek iránt való magyar érdeklő­dést nem tartja a román belügyekbe való beavatkozásnak. A külügyminiszter állandó helyettesének utasítása a berlini magyar követnek Az a benyomása, hogy Csehszlovákia ügyében a döntés teljesen Hitler kezében van. A követ kérje meg Ribbentrop külügyminisz­tert, közölje Hitlerrel, hogy a magyar kormány nem kételkedik régebben tett kijelentéseiben, amely szerint sem Pozsonyra (Bratisla­vára), sem Szlovákia egyes részeire nem aspirál, hanem erős Magyar­országot kíván, közös magyar—német határral. A magyar kormány a Felvidék visszacsatolása esetében a szlovákoknak és a kárpát­ukránoknak széleskörű autonómiát szándékozik biztosítani. A prágai magyar követ jelentése a külügyminiszternek Krofta külügyminiszter a bukaresti tárgyalásokkal kapcsolatban közölte: a jugoszláv kormány eleve hozzájárul minden megálla­podáshoz, ami Magyarország és a másik két kisantant állam között létrejön; Csehszlovákia kész a békeszerződés őt terhelő korláto­zásairól lemondani; a kisebbségi kérdés rendezése a románok ellen­állása miatt nem sikerült; a tárgyalások egyelőre holtpontra jutottak, de később mégis remélik a megegyezést. A bukaresti magyar követ jelentése a külügyminiszternek Comnen külügyminiszter őt okolja azért, mert nem válaszol a román részről átadott javaslatokra. Közölte Comnennel, hogy amíg a román kormány ragaszkodik lijabb kívánságaihoz, nincs értelme a javaslat egyéb részeinek megvitatásába bocsátkozni. Comnen szerint a magyar kormány valójában nem is akar tárgyalni, a megbeszéléseket nehézségek támasztásával akasztja meg. Tudatta továbbá, hogy a miniszterelnökség mellett „Kisebbségi Igazgató­ságot" szándékoznak szervezni, amelynek feladata a kisebbségi sérelmek orvoslása; kéri, hogy ezt mint valóban első gyakorlati gesztust értékeljék. A követ utasításokat kér, hogy a román javas­lat egyes pontjainak megvitatásába belemenjen-e, és milyen maga­tartást tanúsítson. § A bukaresti magyar követ jelentése a külügyminiszternek A lengyel követ -— Beck külügyminiszterrel való tárgyalásai alap­ján — közli: a magyar—román viszonynak olyan stádiumba kell jutni, hogy a csehszlovák válság akuttá válása esetében annak következményeit Romániával el lehessen fogadtatni. A lengyel külügyminiszter és a lengyel követ a Csehszlovákia melletti kül­földi intervenciót nem tartja valószínűnek; a köztársaság alkat­elemeire fog széthullani; a román és jugoszláv állásfoglalás mind az általános fejlemények, mind a megvalósuló közös lengyel—magyar határ szempontjából kérdéses, de Románia részére előnyösnek ítélhető, hogy e réven Magyarország is közvetlenül bekapcsolódik a szovjet törekvések elleni védekezésbe, és jelentékeny akadályt képez a Szovjetunió átvonulási kísérleteinek. A román tényezők ezt a felvilágosítást megértették. A külügyminiszter utasítása a bukaresti magyar követnek A magyar—román viszony rendezésére irányuló tárgyalásokkal kapcsolatban utasításokat ad. A vegyes döntőbíróságok megszün­tetésére és a trianoni béke 51. cikkére vonatkozó kívánságok elfogadhatatlanok, ez ügyben a vita lezártnak tekintendő, de az átadott román javaslat egyes pontjainak megvitatását engedélyezi. A kisebbségi kérdést a kisantant három állama között közös nevezőre 3* 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom