Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

106. 1938. I. 19. Berlin 107. 1938. I. 22. Berlin 108. 1938. I. 26. Budapest 109. 1938. II. 6. Párizs 110. 1938. II. 10. Budapest unió-ellenes politikát akar folytatni. Csehszlovákiához mind Németország, mind Lengyelország viszonya rossz. A tárgyalások folyamán mindkét részről kinyilatkoztatták, hogy az 1934-es egyezményt betartják. A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Heeren belgrádi német követ Stojadinovié politikájáról nyilatkozott: egyéniségét és politikáját dicsérte; a belpolitikai helyzetet teljesen uralja; a hadsereg is mögötte áll; külpolitikailag a tengely és a nyugati hatalmakkal való eddigi barátság fenntartásával jugoszláv—román—lengyel érdekcsoport megalakítására gondol, Bulgária és Magyarország esetleges csatlakozásával; Benest és a cseheket gyűlöli; Jugoszláviát a francia befolyás alól ki akarja vonni; a kommunistaellenes Goga-kormányhoz erős szimpátia fűzi. A követ benyomása: a németek és Heeren túlbecsülik Jugoszláviát. A berlini magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Hitler —- Neurath és Göring jelenlétében — a jugoszláv miniszterelnöknek a magyar—jugoszláv megegyezés szükségességét hangsúlyozta. Stojadinovie kijelentette, hogy Magyarországgal tárgyalásokba bocsátkozni nem tud, de mindent megtesz a viszony javulása érdekében. A külügyminiszter állandó helyettesének rendelete a prágai magyar követnek Stojadinovie ellenállásán megbukott a magyar kormány törekvése, hogy Belgráddal külön megegyezést létesítsen, de csak kényszerhelyzetben fog mindhárom kisantant állammal egyidejűleg tárgyalásokat folytatni. A Románia kihagyásával történő megyegyezés csak akkor lennp lehetséges, ha ezt az utat a két másik kisantant állam kezdeményezné. Prágával való külön megegyezésre a németbarátság miatt nem kerülhet sor, Belgrádnak feltétlenül csatlakozni kellene, ez pedig alig remélhető. A Magyar Revíziós Liga francia titkársága vezetőjének jelentése a Magyar Revíziós Liga igazgatójának Jean Mistler — volt miniszter, radikális képviselő és a kamara külügyi bizottságának elnöke — közlései: a kisantant francia szempontból már nem értékes, ezért dunai politikájukat más alapokra kell fektetni; legrokonszenvesebb lenne egy osztrák—magyar—• csehszlovák elgondolás; Magyarország azonban ezelől elzárkózik, más hatalmi csoportosulás felé hajlik; ha Magyarország az általuk óhajtott elgondoláshoz csatlakoznék, számíthatna a francia diplomácia támogatására a román és erdélyi kérdésben, Csehszlovákia pedig a kisebbségi kérdésben messzemenő megértést tanúsíthatna, bizonyos idő után területi revízióról is szó lehetne. Feljegyzés Tripicione az olasz vezérkar hírszerző osztálya vezetőjének és Andorka, a honvédelmi minisztérium VI/2. osztály a vezetőjének megbeszéléséről Tripicione általános katonapolitikai kérdésekről nyilatkozott; Olaszország számára legégetőbb a spanyol kérdés győzelmes likvidálása; az Anschlusst elkerülhetetlennek látja; a németek keresik az angol közeledés útját; de az olaszoknak Anglia ellensége marad; katonai hírszerzés terén ők együtt haladnak a németekkel, de hadműveleti összműködés nincs; Jugoszláviát továbbra is ellenségnek tekintik; Csehszlovákia őket katonailag nem érdekli; Olaszország Magyarország iránt továbbra is baráti érdeklődést mutat. A japánkínai háborúban a japánok már túlmentek azokon a határokon, amelyekre őket katonai és gazdasági erejük feljogosította; ha a Szovjetunió ellen is háborút provokálnak, az csak vereségükkel végződhet. Az európai helyzetet már az 1938-as esztendőben kritikusnak ítéli. 29