Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Iratok - II. Tárgyalások Magyarország és a kisantant között; a sinaiai konferencia; a genfi megbeszélések (1937. január 1—-1938. március 12.)

dezzük Magyarország és a szomszéd államok viszonyát, akkor ennek megfelelően mindegyik állammal szemben külön kellene meg tenni a meg nem támadási nyilatkozatot is. Azt válaszoltam, hogy elvi okokból kizártnak tartom, hogy a magyar kormánnyal ezt el lehetne fogadtatni. Az ajánlott jegyzőkönyv egyes részeinek tisztázása után a külügyminiszter végül is azt mondta, hogy a már közölt fenntartások mellett a tervről „lehet beszélni". Ezen a ponton újból figyelmeztettem a külügyminisztert, hogy az ajánlott formula csak akkor használható ha a román kormány néhány kiáltóan súlyos kisebbségi sérelmet azonnal hajlandó orvosolni. Mint hogy megbeszéléseink sikere tulajdonképpen ezen fordul meg, arra kértem engedje meg, hogy már most közöljem vele, melyek azok a sérelmek, amelyeknek azonnali orvoslására gondolunk. Megjegyeztem, hogy tekintetbe véve a technikai nehézségeket, olyan intézkedésekről lenne szó, amelyekhez a parlament állásfoglalására nincsen szükség és amelyek a kormány egyszerű elhatározása alapján is gyorsan végrehajthatók. Szerettem volna a külügyminiszterrel mindjárt közölni mi az amit ebben a vonatkozásban minimumnak tekintünk. Antonescu azonban azzal szakított félbe, hogy részletekről egyelőre nem tud tárgyalni. Előbb azt az elvi kérdést kell kollegáival tisztáznia vájjon hajlandók-e az ajánlott megoldási formát elfogadni. De aztán maga tért rá arra, hogy miután Jugoszláviával és Csehszlovákiával szemben is nyilván lesznek konkrét kívánságaink, nem volna-e jó ha erről magával Stoyadinovich-csal és Kroftával beszélnék? Azt feleltem, hogy ha az általam ajánlott megoldási formulát elfogadják még az elől sem zárkóznék el, hogy a jugoszláv miniszterelnöknek és a csehszlovák külügyminiszternek rendelkezésére álljak, hogy a kizárólag az ő államaikat érintő kérdésekről felvilágosítással szolgáljak. Antonescu ezután megígérte, hogy még vacsora után kollégái elé terjeszti azt, amit ajánlottam, s ha kedvező elhatározáshoz jutnak, másnap reggel értesít, hogy felkereshessem Stoyadinovichot és Kroftát. Arra sajnos nem számíthatunk, — mondotta — hogy a megállapodást már most véglegesíthessük. A konferenciának már holnap este vége lesz s addig még más teendőik is vannak. Ügy, hogy még ha az érdemi kérdéseket későbbre hagyjuk is, azt sem tartja lehetségesnek, hogy a keretül szolgáló bizalmas protokoll szövegére nézve előre megállapodhassunk. Szeptember 10.-én azonban a kisentente államok képviselői Genfben újból találkoznak. Addig tisztázhatjuk a részleteket s a tulajdonképpeni tárgyalásokra majd Genfben kerül a sor. Beszélgetésünk ezzel véget ért. Bárdossy rn. kir. követ Küm. res. pol. 1938—49—483. Eredeti tisztázat. .237