Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Iratok - II. Tárgyalások Magyarország és a kisantant között; a sinaiai konferencia; a genfi megbeszélések (1937. január 1—-1938. március 12.)

úgy látszik Magyarország német parancsra hajlandó közeledni Jugoszlávia és Románia felé, de Csehszlovákiát illetőleg a magyar kormány nem törekszik komolyan a két állam között fenálló rossz viszony enyhítésére. A követ nézete szerint a magyar kormány azért nem akar komoly közeledést Csehszlovákiával, mert abban bízik, hogy a Németbirodalom egyszer mégis csak meg fogja támadni az országot és az ebből eredő háborúból Magyarország is hasznot vél húzhatni. Azután határozott tagadásba vette január 19-én kifejtett állításomat, amely szerint a kis entente háború esetén akkor is támadó intézkedéseket tenne Magyarország ellen, ha a magyar kormány a keletkezett konfliktussal szemben az ország teljes semlegességét mondaná ki. Nézete szerint ez már azért is abszurdum, mert Olaszország ebben az esetben haladéktalanul Magyarország segítségére sietne. A követnek eme szavaira azonnal megjegyeztem, hogy úgy látszik, csak az olasz segítség lehetősége tartja vissza a kis entente-ot ettől az ellenséges lépéstől. A csehszlovák követ igyekezett szavait odamódosítani, hogy egy semleges Magyarországot semmi esetre sem támadna meg a kis entente. Beszélgetésünket azzal fejeztem be, hogy úgy látom, hogy a magyar békekészség nem talál Csehszlovákiában kellő megértésre és hogy még türelemmel kell várnunk, amíg a helyzet odáig érik, hogy olyan beszélgetésekbe vagy tárgyalásokba lehessen kezdeni, amely mindkét állam érdekeinek megfelel. Küm. pol. 1938—7/7—541. Eredeti tisztázat. 63. A PRÁGAI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Prága, 1937. február 9. 22/pol. — 1937. Titkos! Rendszerint igen jól informált forrásból úgy értesülök, hogy az államvédelmi tanács a napokban ülést tartott, amelynek során a lanyhulni nem akaró német csehellenes propagandára való tekintettel az ennek alapját képező csehszlovák—orosz kölcsönös megsegítési szerződés felmondásának kérdését beszélték meg. A vita folyamán állítólag az a vélemény alakult ki, hogy amennyiben Németország garanciákat nyújt Csehszlovákia meg nem támadására vonatkozólag, úgy a szovjet szerződést — mint ballasztot — felmondják és egyben feloszlatják a belföldi kommunista pártot. Csehszlovákia két év óta teljesen az orosz ütőkártyára alapította külpolitikáját. A fenti határozat tehát — amenynyiben keresztülviszik — radikális szakítást jelentene az eddig követett iránnyal. .202