Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Iratok - II. Tárgyalások Magyarország és a kisantant között; a sinaiai konferencia; a genfi megbeszélések (1937. január 1—-1938. március 12.)

Rosenberg-cikk

2

1 válságos helyzetbe hozta és hogy az itteni diplomáciai körökben, úgylátszik az a hír van elterjedve, hogy Budapest és Berlin közötti relációk erősen meggyöngültek, mert Budapest most meggyőződött arról, hogy Hitler birodalmi vezér és kancellár a román barátságot többre becsüli a magyar barátságnál és ha a kettő között választásra kerülne a sor, habozás nélkül Románia mellett döntene. Ezt látszik bizonyítani — folytattam — az a körülmény is, hogy a legutóbbi időben a kisentente budapesti képviselői nagy buzgalommal keresik a közeledés útját Magyarország felé és ez iránti törekvésüket azzal az érvvel támasztják alá, hogy a magyar—német viszony rosszabbodása következtében elkövetkezett az az időpont, amikor a közös német veszéllyel szemben a dunai államoknak össze kellene fogniuk. Ezt különösen Kobr csehszlovák követ hangsúlyozta, de ily értelmű célzásokat tett Vukcevic jugoszláv követ is, aki kiemelte, hogy információi szerint Hitler nemrég félhivatalos megbízottakat küldött Prágába, hogy azok ott a német—csehszlovák viszony megjavítása érdekében felvegyék a tárgyalásokat. Ezért Vukcevic nézete szerint a csehek most a német veszélyt sokkal nyugodtabban Ítélik meg, mint még rövid idővel ezelőtt. A magam részéről biztosítottam a német követet, hogy mindeme híreszteléseknek nagyobb fontosságot nem tulajdonítok és meg vagyok győződve arról, hogy a magyarnémet érdekközösség bizonyos kérdésekben változatlanul fennáll és hogy ennélfogva a magyar—német együttműködés ezekben a kérdésekben a jövőben is biztosítottnak látszik. Hangsúlyoztam, hogy részemről semmit nem fogok elmulasztani azirányban, hogy a magyarellenes német sajtótámadások és a kisebbségi kérdésben felmerült nehézségek ellenére eddigi politikánkat Németországgal szemben továbbra is folytathassuk. Sajnálkozásomat fejeztem ki afelett, hogy most, amikor a tárgyalások ebben a kérdésben folynak, egy olyan magyarellenes provokáció történik Németországból, mint a Bäsch fejét reprezentáló bélyeg

2

5 terjesztése nemcsak Magyarországon, de az utódállamokban is. Ez a bélyeg azonfelül egy majdnem sértő körirattal van ellátva. Mackensen azt válaszolta, hogy a bélyeg valószínűleg még a tárgyalások megindulása előtti időből származik. Nem tagadhatom el — mondottam — azt az aggályomat, hogy míg a német kormányt, nevezetesen Neurath báró külügyminisztert, Magyarországgal szemben a legjobb intenciók vezetik, addig a német nemzeti szocialista pártnak különösen fiatalabb generációjában mindjobban felülkerekednek az ellenséges érzelmek Magyarországgal szemben. Ha ezt a fejlődést nem lehet megállítani, ennek rendkívül kedvezőtlen kihatásai lehetnek a magyar—német viszony jövő kialakulására. Maga az a körülmény, hogy a Rosenberg-féle cikk az utóbbinak egy Hitlerrel folytatott beszélgetése után látott napvilágot, azt a benyomást kelti, 2

4 1936. november 15-én a Völkischer Beobaehterben megjelent Rosenberg „A népek elnyomása és a szerződések revíziója" című cikke. A cikk—mely a túlzott magyar revíziós törekvések ellen lépett föl, a román és a jugoszláv kormánykörök .megnyerését célozta. A cikknek komoly kihatása volt Németország és Magyarország további kapcsolatára. Bizonyos elhidegülés következett be a két állam között. 2

5 Bäsch Ferenc a Magyarországi Németek Szövetségének egyik vezetője volt. A szövetséget kimondottan hitlerista vonalra kívánta átállítani. 1937 elején a Német Nemzeti Szocialista Párt Bäsch Ferencet ábrázoló bélyeget készíttetett, és azt Magyarországon és más közép-európai államokban széles körben terjesztette. .198