Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Iratok - II. Tárgyalások Magyarország és a kisantant között; a sinaiai konferencia; a genfi megbeszélések (1937. január 1—-1938. március 12.)

4. Kívülálló kormányok szerepei a) LENGYEL KORMÁNY SZEREPE Az 1. fejezetben említetteken kívül még a következők történtek: Június közepén Kobylanski Beek megbízásából Horyval konverzációt folytatott a magyar—jugoszláv détente kérdéséről, kijelentette, hogy a terrénum elő van készítve, sőt a jugoszlávok részéről bizonyos kooperációra is megvan a hajlandóság, azután az 1. fejezetben említett szuggesciókat tette. Vukcevicről beszélve kijelentette, hogy reméli, hogy az ügyet a megelégedésünkre sikerül elintézni. Szembek gr. jún. 25.-én közölte Horyval, hogy tudomásul veszi a kisebbségi sérelmek orvoslásának szükségére vonatkozó álláspontunkat és belgrádi információit e tárgyban Horyval közölni fogja. Orlowski jún. 17.-én közölte a Minister úrral, hogy Beck belgrádi látogatása alkalmával ott szóvátette Magyarország viszonyát a Kisententehoz, kijelentette, hogy Lengyelország érdeklődik Magyarország iránt és hogy a mai feszültség nem tartható fenn köztünk és a Kisentente közt, mert az katasztrófára vezetne. Stojadinovic erre azt mondta Becknek, hogy a magyar—jugoszláv feszültség enyhült, de aztán fejtegette, hogy Magyarország mindig ellensége volt Jugoszláviának. Beck erre javaslatot tett a jugoszláv— magyar viszony javítására. Július 18-ról jelenti Hory, hogy a belgrádi lengyel követet előreláthatólag úgy fogják instruálni, hogy a Belgrád és Budapest közti közvetlen eszmecserét készítse elő. Szeptember 23-án Kobylanski varsói ügyvivőnknek

1

1 azt mondta, hogy gratulálhatunk a magyar—lengyel kollaboráció sikeréhez a magyar— jugoszláv viszony javítása tárgyában. Értesült a Kultúrkör újraengedélyezéséről, magyar személyek visszahelyezéséről funkcióikba, kormány tárgyalásairól a kisebbségi vezetőkkel. Ajánlja, hogy az utóbbiak támogassák a kormányt. b) NÉMET KORMÁNY SZEREPE Ellentétben a német kormánynak a közeledés ügyében kifejtett előző tevékenységével, a jelentési időszakról csak annyi említendő, hogy bukaresti konfidens jelentésünk szerint Hitler azt mondta Bratianu George-nak, hogy Németország nem helyesli a magyar revíziós törekvéseket Jugoszlávia felé és oly irányban igyekszik ránk befolyást gyakorolni, hogy legalább nyíltan hagyjunk fel a Jugoszlávia elleni követeléseink hangoztatásával. c) OLASZ KORMÁNY SZEREPE Július 21-én Ciano külügyminiszter, akit Villani behatóan informált Jugoszláviához való közeledésünk indokairól, Német- és Lengyelországok inszisztálásáról és feltételeinkről (egyenjogúság, kisebbséggel való bánásmód), kijelentette követünknek, hogy nem látja akadályát annak, hogy Jugoszláviával jobb viszonyt iparkodjunk teremteni. Feltételeinket érti és helyesli. Szeptemberben a római jugoszláv követ kifejtette Ciano előtt, hogy országaik közt nincsenek olyan ellentétek, melyek a viszony javítását ki1

4 Rényey Viktor .189