Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

32. 1936. IX. 11. Kistapolcsány 33. 1936. IX. 12. Róma 34. 1936. IX. 15. Róma 35. 1936. IX. 19. Prága 36. 1936. IX. 22. Bukarest 37. 1936. IX. 23. Anyácsa 38. 1936. IX. 24. Varsó e rákos daganatát eltüntetni. így Magyarország e harctéren fel­szabadított erőit és anyagi eszközeit más fronton lehet hasznosí­tani. Feljegyzés Benes csehszlovák köztársasági elnök és Eszterházy, az Egyesült Magyar Párt vezetője beszélgetéséről Benes kifejtette, hogy a háborútól nem fél, tart azonban az európai belső forradalomtól. A Szovjetunióhoz egyáltalán nem vonzódik, a vele való kapcsolatait kész lazítani, ha Németországgal és Lengyelországgal megegyezik. Magyarországgal a legmesszebbmenő tárgyalásokat hajlandó folytatni; a magyar kisebbséget érintő sérelmeket kész orvosolni; a magyarság vezetőit bevonni a kor­mányzásba. Eszterházy a csehszlovák kormány asszimilációs poli­tikáját bírálta. Kifogásolta, hogy a csehszlovák kormány a magyar ellenzékkel, Eckhardt-tal tárgyal. A római magyar követ jelentése a külügyminiszternek A magyar követnek arra a kérdésére, hogy kormánya számíthat-e Olaszország támogatására abban az esetben, ha katonai egyenjogú­ságának kinyilvánítása miatt valamelyik szomszédja megtámadja, Mussolini a legmesszebbmenő diplomáciai és katonai segítséget ígérte Magyarországnak. A magyar követ úgy véli, hogy Mussolini­nek a földközi-tengeri és közép-európai olasz érdekek biztosításához kapóra jönne a háború. A római magyar követ jelentése a külügyminiszternek Ciano üzenete Kánya külügyminiszternek: Mussolini módosítja Magyarország katonai egyenjogúságának kérdésében elfoglalt állás­pontját; a genfi légkört nem tartja alkalmasnak, hogy a kérdést most ott felvessék; a politikai és fegyveres támogatásra tett ígére­tét fenntartja. A prágai magyar követ jelentése a külügyminiszternek Krofta csehszlovák külügyminiszter Hodza miniszterelnök meg­bízásából közölte Eisenlohr prágai német követtel, hogy Csehszlo­vákia nem szándékozik Németország nclkiil megoldani a Duna­medence gazdasági megszervezését; tudomására hozza, hogy Hodza a kisantant pozsonyi (bratislavai) konferenciáján tervének elfoga­dását fogja javasolni. A bukaresti magyar ideiglenes ügyvivő jelentése a külügyminiszternek Bizalmas információ szerint a kisantant pozsonyi (bratislavai) konfe­renciáján Benes köztársasági elnök azt javasolta, hogy a három kisantant állam kössön egymással általános kölcsönös segélynyújtási egyezményt. Antonescu és Stojadinovic elutasítólag foglaltak állást. Napijelentés Neurath német külügyminiszter és Darányi magyar miniszter elnök hely et tes beszélgetéséről Neurath kijelentette, hogy Németország a magyar kormány előze­tes tudta nélkül nem közeledik Csehszlovákiához; a német kor­mányt politikailag csak a szudétanémet kérdés érdekli; a magyar­országi németség vonatkozásában ez nem áll fenn. Hitler súlyt helyez arra, hogy a magyar—német jóviszonyt zavaró momen­tumokat kiküszöböljék; kéri, hogy a magyarországi németség számára biztosítsanak kulturális jogokat. A varsói magyar ideiglenes ügyvivő jelentése a külügyminiszternek Kobylanski, a lengyel külügyminisztérium politikai osztályának vezetője közölte, hogy Berlinből a német—csehszlovák megnem­támadási szerződésre vonatkozóan ugyanolyan információt kaptak, mint a magyar kormány; Lengyelország a Duna-völgyi politiká­jában a magyar kormány érdekeihez fog igazodni. 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom