Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet
Iratok - I. A Rajna-vidék megszállása és kihatása; Magyarország és a kisantant kapcsolatainak alakulása (1936. március 11—december 23.)
kormány alatt öltött oly méreteket, hogy a helyzet e téren egyenesen tarthatatlanná kezd válni. Anghelescu miniszter 12 4 lankadatlan eréllyel és fokozódó lendülettel folytatja irtóhadjáratát a magyarság ellen, Juca belügyminiszternél pedig csak a napokban tanácskoztak a felett, hogyan lehetne a székelyeket gyorsabb ütemben és nagyobb eréllyel elrománosítani. Arcziszevski űr úgy tett, mintha az általam mondottak felett csodálkozna, mert — amint mondá — ő állítólag egészen máskép volt informálva. Arcziszevski úr a továbbiakban odanyilatkozott, hogy véleménye szerint Titulescu hamaros visszatérése a külügyminiszteri székbe kizártnak látszik. Titulescu bukásának úgy kül- mint belpolitikai okai változatlanul fennállanak, külügyminisztersége alatt folytatott politikája pedig személyileg is jóid őre imposszibilissá teszi a román külügyminiszteri székben. Mögötte csak a nemzeti parasztpárt áll, amelynek pedig a jelek szerint a közel jövőben egyáltalában nincsenek esélyei a kormányrajutásra, amiben osztom is a lengyel követ véleményét. A követ velem folytatott egész beszélgetésének fejtegetései mikéntjének nyilvánvalóan az volt a célja, hogy meggyőzzön, hogy milyen hasznos reánk nézve Titulescu távozása, amiért is részünkről minden olyan gesztus kerülendő volna, amely esetleg Titulescu úr malmára hajtja a vizet. A magam részéről — és azt természetesen Arcziszevski úrnak nein mondottam meg — magyar szempontból nem tartom Titulescu bukását száz százalékos nyereségnek, mert akár a román — olasz, akár a román — német vagy mindkét viszony megjavítása esetén sein várhatjuk kisebbségeink sorsának jobbra fordulását. Meg vagyok ugyanis győződve, hogy a hatalmak részéről kisebbségeink érdekében annakidején teendő esetleges intervenciók meddőek fognak maradni. E helyütt bátor vagyok megjegyezni, hogy rendszerint jól informált forrásból arról értesültem, hogy Rydz-Smigly tábornok állítólag Párisban kijelentette volna, hogy Lengyelországnak nemcsak hogy nincsenek támadó szándékai Csehszlovákiával szemben, hanem Lengyelország egy német — cseh konfliktus esetén, amennyiben őt magát nem támadnák meg, feltétlenül semleges maradna. E kijelentésnek mélyebb értelme nyilvánvalóan az, hogy amennyiben Szovjet-Oroszország nem Lengyelországon, hanem Románián át sietne CsehszloA rákia segítségére, Lengyelország lábhoz tett fegyverrel szemlélője maradna az eseményeknek. E kijelentés alapján a francia kormány Prágában odahatott volna, hogy a csehszlovák kormány Lengyelországgal szemben előzékenyebb magatartást tanúsítson. Nagy s.k. követségi tanácsos, id. ügyvivő Küm. pol. 1936—7/28—3321. Sokszorosított másolat. 12 4 Anghelescu, Constantin, roinán kultuszminiszter. 169
