Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

47. 1936. XI. 16. Prága 21. 1936. V. 8. Belgrád 22. 1936. VI. 2. Bukarest 23. 1936. VI. 17. Prága 24. 1936. VI. 23. Budapest 25. 1936. VI. 25. Budapest 26. 1936. VI. 27. Bukarest A prágai magyar követ jelentése a külügyminiszternek A magyar követ Eisenlohr német követtel közölte a magyar kormánynak és Bülow államtitkárnak a német—csehszlovák megnemtámadási egyezményre vonatkozó álláspontját; e felfogással a német követ nem ért egyet; szerinte a szovjet—csehszlovák szerződés nem képezheti akadályát a német—csehszlovák egyezmény megkötésének; a német követség többi tagja nem osztja Eisenlohr nézeteit; Bibra német követségi titkár —- a náci párt prágai megbízottja — Hitlerrel folytatott bizalmas beszélgetésére hivatkozva biztosította a magyar követet, hogy a Führer egyáltalán nem veszi komolyan Csehszlovákiának tett ajánlatát, mert nem tartja életképes államalakulatnak, és meg van győződve, hogy felosztása belátható időn belül be fog következni. A belgrádi magyar követ jelentése a külügyminiszternek A kisantant belgrádi konferenciája sima és gyors lefolyású volt; a követ értesülései szerint a külügyminiszterek csak az osztrák általános védkötelezettség életbeléptetésének kérdésével foglalkoztak; a kisantant államok az egész ügyet a Népszövetség elé akarták vinni; a francia kormány közbelépésére azonban erről lemondtak. A bukaresti magyar követ jelentése a külügyminiszternek Beck lengyel külügyminiszter belgrádi látogatását a román sajtó nagy nyugtalansággal kísérte. A prágai magyar ideiglenes ügyvivő jelentése a külügyminiszternek Az ügyvivő benyomása szerint Benes külpolitikai irányvonala érvényesül, amelyet a németektől való félelem határoz meg; szeretne Németországgal leszámolni mielőtt az teljesen felfegyverkezik. Feltehető, hogy a csehszlovák elnöknek sikerült a románokat megnyernie a román—szovjet szerződésnek. Kétséges, hogy a nyugati hatalmakat meg tudja-e szerezni elképzelései számára. Napijelentés Friderici, a budapesti német katonai attasé és Hennyey, a honvédelmi minisztérium VI/2. osztálya vezetőjének beszélgetéséről Friderici német katonai attasé az olasz —angol ellentétekről úgy nyilatkozott, hogy azok könnyen háborúhoz vezethetnek; ebben a háborúban Magyarországnak jelentős szerepe lesz. A magyar kormánynak meg kellene egyeznie a jugoszlávokkal és az olaszokat rávenni arra, hogy ne a Balkánon, hanem Afrikában terjeszkedjenek; a német katonai attasé ama kérdésére, hogy Magyarország kötelezve van-e olasz—jugoszláv háború esetén Jugoszláviát megtámadni, Hennyey azt válaszolta, hogy a római paktumon kívül Magyarországot semmilyen szerződés nem köti Olaszországhoz. A külügyminiszter számjeltávirata a római magyar követnek Értesülései szerint Románia és Jugoszlávia Olaszországtól — az ellene hozott gazdasági szankciók megszüntetéséhez való hozzájárulás fejében — azt kívánja, hogy a dunai konferencián Magyarországot kényszerítse a kölcsönös segélynyújtási egyezmény elfogadására. Kánya utasítja a római magyar követet, közölje az olasz külügyminisztériumban, hogy a magyar kormány a dunai kérdésekről csak katonai egyenjogúságának elismerése után hajlandó tárgyalni; a kölcsönös segélynyújtási egyezményre vonatkozó elképzeléseket visszautasítja. A bukaresti magyar követ jelentése a külügyminiszternek A bukaresti német követ — kormánya utasítására — a román királynál és a külügyminiszternél szóvá tette a szovjet—román egyezményt. Kijelentette, hogy amennyiben Románia megköti a Szovjetunióval a tervbe vett szerződést — mely Németország ellen irányul — a német kormány ehhez fogja alkalmazni Romániá16