Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Iratok - I. A Rajna-vidék megszállása és kihatása; Magyarország és a kisantant kapcsolatainak alakulása (1936. március 11—december 23.)

Végül pedig a politikai osztályfőnök kijelentette, hogy akár hogy is fejlődjenek az események Lengyelország mindig „ellenséges" viszonyban fog maradni Csehszlovákiával, mert Csehszlovákia a dunai államok meg­szervezésének nagy problémájában mindig Magyarországgal szemben fog állani, a lengyel külpolitika egy sarkalatos tétele pedig az, hogy a Duna völgyében történő minden szervezkedésben a magyar érdekekhez igazodik, mert ez nemcsak történelmi rokonszenv, de a jól felfogott lengyel érdek követelménye is. vitéz Rényey m. kir. követségi tanácsos, id. ügyvivő Küm. pol. 1936—7/25—992. (3224) Eredeti tisztázat. Másolatban megküldték: H. M. VI. o., berlini és prágai követségnek. 39. NAPIJELENTÉS BECK LENGYEL ÉS KÁNYA MAGYAR KÜLÜGYMINISZTER BESZÉLGETÉSÉRŐL Genf, 1936. szeptember 24. Teljes nyíltsággal megmondtam Becknek, hogy Rydz-Smigli párisi látogatása 11 0 széles magyar körökben nagyon kedvezőtlen benyomást kel­tett. Ismeretes, hogy a franciák mindent elkövetnek a cseh—lengyel ellen­tétek kiegyenlítésére és ezek a törekvések most állítólag sikerrel jártak. Megerősíteni látszottak eme hírek valódiságát azok a körülmények, hogy Beck külügyminiszter jó forrásból eredő értesülés szerint a legközelebbi jövőre kilátásba helyezte prágai látogatását. Sok igen komoly magyar politikusnál — folytattam — azzal a felfogással találkozunk, hogy Lengyel­ország teljesen elfordult Magyarországtól és főtörekvése a jövőben a lengyel— román barátság megerősítése és ezzel kapcsolatban a cseh—lengyel ellen­tétek fokozatos kiegyenlítése lesz. Beck külügyminiszter határozott hangon tiltakozott eme felfogás ellen. Rydz-Smigli párisi látogatásával kapcsolatban kifejtette, hogy a lengyel—francia szövetség, mely a lengyel külpolitikának mindig egyik fő­pillérét képezte, most ugyan újabb megerősítést nyert, a franciák azonban végre minden fenntartás nélkül elismerték, hogy Lengyelországnak, mint keleti államnak, speciális érdekei vannak, melyeknek megvédésére kizárólag lengyel szempontok lehetnek mérvadók. Utalt a német lapoknak Rydz­Smigli párisi látogatása alkalmával tanúsított nyugodt magatartására és kijelentette, hogy a prágai útjáról szóló hírek valótlanok. A lengyel külügy­11 9 Rydz-Smigly, Edward lengyel marsall 1936. szeptemberi párizsi megbeszélé­sére utal. 165

Next

/
Oldalképek
Tartalom