Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet
Iratok - I. A Rajna-vidék megszállása és kihatása; Magyarország és a kisantant kapcsolatainak alakulása (1936. március 11—december 23.)
A román külügyminister Benes javaslatának elfogadása elől azzal az indoklással tért ki, hogy Románia nem teheti ki magát addig annak a veszélynek, hogy akár Németországgal, akár Olaszországgal fegyveres konfliktusba keveredjék, amíg egy ily konfliktus esetére egy nagyhatalom, tehát Franciaország fegyveres segítsége feltétlenül biztosítva nincsen. Hasonló indoklással Stojadinovitch is visszautasította Benes javaslatát. Amint ugyancsak szigorúan bizalmas forrásból értesülök, a jelenleg Genfben időző Antonescu a szintén Genfben tartózkodó francia külügyministert részletesen tájékoztatta a pozsonyi kisentente konferenciáról, Benes javaslatáról és arra adott visszautasító válaszról. Hozzáfűzte, hogy Románia az említett konsziderációkon kívül Benes javaslatát már csak azért sem tehette magáévá, mert így könnyebben közvetíthet Olaszország és Jugoszlávia között, ami a közös érdekek szempontjából igen kívánatos is. Delbos 11 3 úr a román külügyminister fejtegetéseivel szemben odanyilatkozott, hogy mindaddig, amíg a kisentente államok szövetségeseikkel, tehát nyilvánvalóan a Balkán-entente-tal 11 4 a megfelelő ,,accords"-okat egymás között meg nem kötik, Franciaország nincs abban a helyzetben, hogy a Románia által kívánt garanciákat, tehát a feltétlen fegyveres segélynyújtást biztosíthassa. Más, rendszerint jól informált forrás szerint a pozsonyi kisentente megbeszélések homlokterében az a probléma állott, hogyan akadályozhatná meg a kisentente a német—osztrák megegyezés után a jelek szerint valószínűleg kialakuló német—olasz — osztrák — magyar blokkot. Informátorom szerint az érdekelt román követek máris oly utasítást kaptak, hogy hangoztassák, hogy se Németországnak, se Olaszországnak nem lehet érdeke egy a magyar revízió problémájával megterhelt blokkba tömörülni, amely szükségszerűleg Romániát mindig magával szemben fogja találni. A magára hagyott és gazdaságilag amúgyis Németországra és Olaszországra támaszkodni kényszerülő Magyarország barátsága helyett sokkal értékesebb lehetne Németország és Olaszország számára, ha Romániához közelednének, amelynek különben velük érdek-ellentétei nincsenek. Nagy s.k. követségi tanácsos, ideiglenes ügyvivő Küm. pol. 1936—7/31—3185. Sokszorosított másolat. 162 11 3 Delbos, Yvon, francia külügyminiszter. 11 4 Lásd e kötet I. fejezetének 74. sz. jegyzetét.
