Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet
Iratok - I. A Rajna-vidék megszállása és kihatása; Magyarország és a kisantant kapcsolatainak alakulása (1936. március 11—december 23.)
Csehszlovákia megalakulása óta erősen demokratikus és kiegyensúlyozott állam, amelyik nem engedett soha sem jobboldali, sem baloldali túlzott kilengéseket és igyekezett mindig azon az úton haladni, hogy bármi történjék körülötte, ez őt közelről sohase érintse. Ez volt Masaryknak 103 a politikája és ez fokozottabb mértékben az enyém. Én tisztában vagyok azzal, hogy a világ fejlődését megakasztani nem lehet és ezért ma teljesen nyugodtan állok a helyemen abban a tudatban, hogy Csehszlovákiát semmiféle belső zavar nem .fenyegeti, mert sem a túlzott jobboldali, sem a túlzott baloldali kilengések itt minálunk érvényre nem juthatnak. Ezért nem engedem meg soha azt, hogy a kormány ne egy koalíciós kormány legyen, mert csak úgy tudjuk helyünket megállni a forrongó országok közepette, ha minden politikai réteg az állam vezetésében résztvesz. A csehszlovák kormánykoalíciója ma az agrár, a szocialista és az iparos párti tényezőkből áll, ami körülbelül annyit jelent, hogy a jobb és a baloldal képviselve van a kormányban. Belátom ellenben azt, hogy a baloldal erősebben van képviselve mint a jobboldal és tekintettel az előbb említett külpolitikai helyzetre föltétlenül szükségesnek látom azt, hogy a kormányunkat megerősítsük és a koalícióba bevonunk tisztán jobboldali konzervatív pártalakulatokat, ami ha bekövetkezik, akkor a mérleg minálunk teljes egyensúlyba fog jutni. Azt szokták Csehszlovákiára mondani, hogy a csehszlovák — orosz szerződés folytán teljesen eladta a lelkét a Szovjetnek és semmit sem tehet, ami a szovjet intencióinak nem felelne meg. Hát ez nem igaz. Énnekem semmi különösebb vonzódásom a szovjetek felé nincs, annak veszélyét átérzem és ezen kapcsolatokat abban a pillanatban hajlandó vagyok lazítani, ha Németországgal a locarnói keret alapján meg tudok egyezni. Hajlandó vagyok lazítani kapcsolataimon Oroszország felé, ha meg tudok Lengyelországgal egyezni reciprok alapon. Még külügyminiszter koromban többször kijelentettem azt, hogy Lengyelországgal meg fogok egyezni, mert Lengyelország kénytelen lesz belátni, hogy téves utakon jár. Az én idegeim mindig jók voltak, továbbra is azok maradnak, és ebben az esetben is beigazolódott, hogy nekem volt igazam, mert íme Lengyelország már kezdi a közeledést. Ma sokkal nagyobb veszélyek fenyegetik Európa belbékéjét, minek folytán a nyugalom kedvéért én mindenkivel szoros barátságot akarok kötni, különösen a dunai államok azon tagjaival, akik még nincsenek velünk közös plattformon. így hajlandó vagyok a legmesszebbmenő tárgyalásokat lefolytatni Magyarországgal is, természetesen csak azon esetben, ha Magyarország nem állít túlzott követeléseket. Épp úgy, mint én sohasem vettem zokon Apponyi gróftól 10 4 azt, hogy ő a békeszerződések teljes nullifikálását követelte, mert beláttam azt, hogy egy öreg ember máról-holnapra nem mondhat le olyanról, ami neki hosszú életén át mint szentség állt, épp úgy a magyarok nem csodálkozhatnak azon, ha életem művéből nem vagyok hajlandó engedni, mert hiszen háborúalatti viselt dolgaim, a békeszerződések alatti ténykedésem, valamint a béke alatt kifejtett munkám nem azért volt, hogy egyszerűen az egész művemet ki lehessen radírozni. Ez azonban 10 3 Masaryk, Tomas Gariggue, csehszlovák köztársasági elnök. 10 4 Apponyi Albert gróf, magyar politikus, a 20-as években a Népszövetségben képviselte Magyarországot. 154
