Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

47. 1936. XI. 14. Prága 9. 1936. IV. 5. Bukarest 10. 1936. IV. 6. Prága 11. 1936. IV. 9. Prága 12. 1936. IV. 9. Prága 13. 1936. IV. 10. Budapest 14. 1936. IV. 18. Prága 15. 1936. IV. 23. Budapest kapott — Csehszlovákiával és Romániával szemben érvényesülne; azt kívánja, hogy a magyar kormány a jugoszláv határokat véglegesnek ismerje el. A prágai magyar követ jelentése a külügyminiszternek Eisenlohr prágai német követ érdeklődött, miképp lenne összeegyeztethető a német—csehszlovák megnemtámadási szerződés Magyarország érdekeivel; nézete szerint a cseh és morva területen elszórtan élő németek érdekében nem helyes a szudétanémet területek elcsatolása. A bukaresti magyar követ jelentése a külügyminiszternek Arciszewski bukaresti lengyel követ megerősítette a szovjet—román szerződésre vonatkozó információit; úgy véli, hogy Litvinov és Titulescu a szerződés elvi megállapodásait már tisztázta; az átvonulási jog nemcsak a légi haderők és a kiegészítő technikai személyzet, hanem a motorizált haderő részére is biztosított; a lengyel kormány minden áron meg akarja akadályozni, hogy a Szovjetunió a Romániával kötött szerződéssel jogot nyerjen arra, hogy beleszóljon a közép-európai kérdésekbe. A prágai magyar követ jelentése a külügyminiszternek Krofta elítéli Ausztriának azt a lépését, amellyel a Saint-Germain-i szerződés katonai rendelkezésein önhatalmúlag tette túl magát, félő, hogy ez Magyarországot is hasonló lépésre bátorítja; Ausztria felfegyverkezése a kisantant szempontjából nem aggasztó; Magyarország azonban más megítélés alá esik. A fentiekre való tekintettel a kisantant tiltakozó jegyzéket juttat el az osztrák kormányhoz; a külügyminiszter aziránt érdeklődött, Magyarország követni fogja-e az osztrák lépést? A prágai magyar követ jelentése a külügyminiszternek Frank, Henlein helyettese, budapesti látogatása alkalmával a Szudétanémet Párt két képviselőjének kíséretében, a csehszlovákiai magyar és német kisebbségek együttműködését Gömbössel kívánja megtárgyalni; a látogatás valódi oka titokban tartandó; a magyar követ választ kér; a magyar miniszterelnök mikor és hol tudná őket fogadni. A prágai magyar követ jelentése a külügyminiszternek Benes a prágai német követnek kifejtette, hogy amióta Németország túltette magát a versailles-i béke katonai rendelkezésein, más lefegyverzett államtól sem lehet többé ezt megtagadni, feltéve, ha megfelelő békegaranciákat nyújtanak. A külügyminiszter rendelete a prágai magyar követnek Kánya utasítja a követet, fejezze ki kormánya nevében csodálkozását Eisenlohr német követnek afelett, hogy kormánya Magyarországnak a német—csehszlovák szerződés kérdésében elfoglalt álláspontjáról nem tájékoztatta. A magyar kormány Berlin tudomására hozta, hogy ilyen szerződés létrejötte Magyarországon a legrosszabb benyomást keltené; amennyiben a német kormány Csehszlovákiával kötendő megnemtámadási szerződésénél nem veszi figyelembe a magyar érdekeket, félő, hogy ennek kihatása lesz a magyar—német viszonyra. A prágai magyar követ jelentése a külügyminiszternek A követ jelenti: Hermannt,a Szudétanémet Párt sajtófőnökét értesítette a tervbe vett budapesti látogatás elhalasztásáról. A honvédvezérkari főnök átirata a külügyminiszternek Az osztrák katonai egyenjogúság bevezetése után a kisantant Magyarország hasonló lépésére vagy diplomáciailag, vagy katonailag reagálni fog; preventív intézkedések életbeléptetésére határozta 14