Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Iratok - I. A Rajna-vidék megszállása és kihatása; Magyarország és a kisantant kapcsolatainak alakulása (1936. március 11—december 23.)

tek) egymást érik a légi és légvédelmi gyakorlatok, illetékes tényezők beszédeikben folyton utalnak a közeli háborús lehetőségre, a cenzúra megtúr olyan hirdetéseket, mint: „mentse meg az életét és sürgősen vásároljon telket a Böhmerwaldban, ahol légi támadás esetén biztonságban lesz," egyszóval a lakosságot szisztematikusan hozzászoktatják a közeli háború gondolatához, ami felesleges ijesztgetés volna, ha ezzel távolabbi célt nem akarnának szolgálni. A románokat — úgylátszik — teljesen sikerült Benesnek megnyerni. Amennyiben tényleg létrejön a román — orosz kölcsönös segélynyújtási szerződés, nem túlzás, ha egy cseh—román — orosz blokkról beszélünk, amelynek éle elsősorban Németország ellen irányul ugyan, de a továbbiakban Magyarország ellen, mert hiszen a románok bekapcsolódásának árát csakis velünk fizettethetik meg, lévén ennek az országnak semmi ellentéte Németországgal. Benes politikája azonban csak akkor lehetne eredményes, ha sikerülne neki a nagyhatalmakat szekere elé fogni. Ez azonban — legalább jelenleg — nagyon kétséges. A hiányosan felfegyverzett Anglia, a szocialista uralom alatt álló Franciaország aligha gondolnak háborúra, de nem teheti ezt józan ésszel Oroszország sem,, hiszen a távol-keleti események bármikor olyan fordulatot vehetnek, amelyek állásfoglalásra kényszerítik a szovjeteket és így nem köthetik le magukat Európában. Marad tehát Benes mesterkedése ellenére az európai káosz, amelyből való kibontakozás íitját pillanatnyilag nehéz felismerni. Yörnle s.k. köv. tan. ideigl. ügyvivő Küm. pol. 1936—7/7—2133. Sokszorosított másolat. 24. N API JELENTÉS FRIDERICI, A BUDAPESTI NÉMET KATONAI ATTASÉ ÉS HENNYEY, A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM VI/a. OSZTÁLYA VEZETŐJÉNEK BESZÉLGETÉSÉRŐL'

8 Budapest, 1936. június 23. 16.764/eln. — VI/2 — 1936. Friderici tbk. ma felkeresett, hogy az általános kat. politikai helyzetről beszélgetést folytasson. A beszélgetés középpontjában az olasz—angol ellentét és annak kihatása Magyarországra volt. A tbk. megítélése szerint az angol — olasz ellentét rendezése még sok komplikációra fog okot adni és e kérdés végleges rendezése még háborúra is vezethet. Reméli, hogy ez a megoldás a távolabbi jövőben fog csak bekövetkezni, mert egy háború jelenleg sem Német7

8 A napijelentést a honvédelmi minisztérium VI/2. osztályának vezetője, a vezérkar főnökének rendeletére, 1936. július 2-án 16.764 sz. alatt megküldte a külügyminiszternek. 133