Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Iratok - I. A Rajna-vidék megszállása és kihatása; Magyarország és a kisantant kapcsolatainak alakulása (1936. március 11—december 23.)

13. A KÜLÜGYMINISZTER RENDELETE A PRÁGAI MAGYAR KÖVETNEK Budapest, 1936. április 10. Hivatkozással a folyó hó 4-én kelt 65/pol. sz. jelentésére

3

1 felkérem Mgdat, hogy Eisenlohr követ előtt a Csehszlovákiával kötendő német megnemtámadási szerződés kérdésére alkalmilag visszatérni a kormányától kapott instrukciókra hivatkozva beszélgetését az alábbiak szerint irányítani szíveskedj ék. Mindenekelőtt csodálkozásának szíveskedjék kifejezést adni afelett, hogy kormánya őt Magyarországnak ebben, a három állam viszonyát közelről érintő kérdésben elfoglalt álláspontjáról nem tájékoztatta. Pedig a magyar kormány, amidőn Hitler kancellárnak a Rajnavidék katonai megszállása alkalmával a Reichsratban elhangzott beszédéből értesült arról, hogy Németország Csehszlovákiával is hajlandó megnemtámadási szerződést kötni, nem mulasztotta el Berlin tudomására hozni, hogy egy ily szerződés létrejötte Magyarországon a legrosszabb benyomást keltené.

3

2 A magyar kormány arra is felhívta Berlin figyelmét, hogy a cseh — szovjet paktum megkötése óta a magyar közvélemény egy német—cseh megnemtámadási szerződést még súlyosabban ítélne meg mint azelőtt és pedig különösen tekintettel azokra a cseh—szovjet paktumot kísérő aggályos jelenségekre, amelyek, mint például csehszlovák repülőtereknek a Szovjet részére való átengedése s más katonatechnikai koncessziók, Magyarország létérdekeit fenyegetik. Az adott körülmények között magától értetődik, hogy amennyiben Németország mégis megnemtámadási szerződés kötésére határozná el magát Csehszlovákiával és pedig anélkül, hogy a szerződés feltételeinek, tartamának és tartalmának megállapításánál a magyar érdekeket is figyelembe venné, úgy félő, hogy ez a körülmény nem maradna kihatás nélkül a magyar német viszonyra. Kánya Küm. pol. 1936—7/25—992. (1267) Fogalmazvány. 3

1 Lásd e kötet 8. sz. iratát. 3

2 1936. április 15-én Kánya külügyminiszter utasította Sztójay berlini magyar követet, közölje a német külügyminisztériumban, hogy a német—csehszlovák szerződés megkötése súlyos belpolitikai megrendülést okozna Magyarországon. Biztosnak látszik, hogy ebben az esetben a németbarát politikusok át kell adják helyüket a francia és kisantant orientáció híveinek. A szerződés csapást jelentene Magyarország hagyományos — de főleg Hitler hatalomrajutása óta következetes — németbarát politikájára. Kérje a következő lehetőségek mérlegelését: 1. Németország csatlakozása a római egyezményhez, 2. barátsági és konzultatív egyezmény megkötése Németország és Magyarország között, 3. Németország által kezdeményezett barátsági szerződés megkötése. Küm. pol. 1936—7/25—992—1320. Az iratot e sorozat I. kötete 87. sz. alatt közli. A fentieket Kánya április 21-én Mackensen budapesti német követ előtt is megismételte. Lásd e sorozat I. kötete 90. sz. iratát. 8 A müncheni egyezmény létrejötte 113