Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet
Iratok - I. A Rajna-vidék megszállása és kihatása; Magyarország és a kisantant kapcsolatainak alakulása (1936. március 11—december 23.)
színűleg fennálló megállapodás 2 4 tekintetében miiven következtetésekre jutottam. Arcisewski elismerte, hogy neki sincsen kétsége abban, hogy Titulescu és Litvinov 2 5 legalább elvben már tényleg megegyeztek és hogy a megegyezés technikai keresztülviteléről a francia vezérkar közvetítésével már a tárgyalásokat is felvették. A maga részéről még tovább megy mint én. Meg van győződve, hogv Titulescu az átvonulás jogát nem csak a légi haderők és a kiegészítő mechanikai személyzet, hanem a motoíizált haderő részére is biztosította. Ahhoz, hogy a csapatok mielőbb Csehországnak arra a részére juthassanak, ahol akcióba léphetnek — szerinte — feltétlenül szükség volna arra, hogy az orosz haderő Magyarországon is átvonuljon és részben a magyar vasútvonalakat is igénybe vegye. Ezért meg van győződve arról is, hogy Oroszország —- ha erre sor Kerül — követelni fogja a magyar kormánytól, hogy a csapatokat engedje át és a szükséges vasútvonalakat és szerelvényeket bocsássa rendelkezésére. Számára, helyesebben a lengyel kormány számára azonban a titkos román—orosz megállapodásnak addig nincsen különösebb jelentősége, amig a két kormány valamilyen szerződés-szöveg publikálásával a megegyezést nyíltan nem dokumentálja. Háború esetére így is, úgy is számításba kell \enni minden eshetőséget s majd akkor dől el: tényleg mi fog történni. Az előre készülő titkos kombinációk tehát nem izgatják túlságosan Lengyelországot. A lengyel kormány azonban minden erejével meg akarja akadályozni azt, hogy a Szovjet egy román — orosz szerződéssel kapjon jogot arra, hogy beleszóljon a középeurópai kérdésekbe. Az ehhez szükséges jogalapot a francia — cseh—orosz szerződés ugyan már megadja, a beavatkozás gyakorlati megvalósításához azonban a román kormány hozzájárulására is szükség volna s ez az, amit a lengyel kormány a leghatározottabban ellenez. Nem is hiszi — mondotta — hogy a király akármilyen írásos dokumentumában hajlandó lenne magát a Szovjettel szemben nyíltan lekötni. Nem hiszi azt sem, hogy akármilyen ügyesen tálalná is Titulescu a szerződés „előnyeit", a román közvélemény józanabb része, amely súlyt helyez a lengyel szövetségre, elfogadjon egy ilyen román — orosz szerződést. Bukarestben nem titok, hogy Bratianu György 2 0 szovjetellenes akciója 2 4 A szovjet diplomácia hosszú idő óta komoly erőfeszítéseket tett, hogy a román kormánnyal megállapodásra jusson a Csehszlovákia segítségére siető szovjet csapatok román területen való átvonulása ügyében. Az 1936-ban megkötött szovjet—-csehszlovák kölcsönös segélynyújtásról szóló egyezmény értelmében a Szovjetunió katonai segítséget ad Csehszlovákiának, ha azt támadás éri. Az egyezményből a Szovjetunióra háruló kötelezettségek gyakorlati megvalósítását akadályozta, hogy sem a lengyel, sem a román kormány nem volt hajlandó megadni az átvonulási jogot. A tárgyalt időszakban Titulescu román külügyminiszter hajlott ugyan a román—szovjet egyezmény megkötésére, a vele szemben álló erők azonban erősebbnek bizonyultak. A szovjet—román szerződés megkötésére nem került sor. 2 5 Litvinov, Maxim Maximovics, a Szovjetunió külügyi népbiztosa. 2 6 Bratianu, Gheorghe, a román Liberális Párt vezetője. 108
