Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Iratok - I. A német—olasz közeledés hatása Ausztria nemzetközi helyzetére

szívesen venne a csehországi németségre való tekintettel egy osztrák-cseh kulturális egyezményt, de ennek tárgyalásában is csak a gazdasági egyezmény kedvező megkötése esetén hajlandó bocsátkozni. Hodzsa kifejtette a kancellár előtt, hogy a kisentente gazdasági bizottsága hasznos munkát végez és ezért Hodzsa szerint a Duna-medencei államoknak bilaterális szerződéseket kellene kötniök. Kancellár azon válaszára, hogy Bécset gazdaságilag Belgrád és Bukarest kevésbé érdeklik, mint Budapest és Prága, Hodzsa azt felelte, hogy egy cseh-osztrák gazdasági szerződés nem képviselné elég nyomatékkal Berlin felé a két ország gazdasági érdekeit, egy nagyobb regionális gazdasági együttműködés több erővel bírna. Viszont itt Hodzsa aláhúzta és a kancellár külön nyomatékkal ismételte azt, hogy Hodzsa elgondolása szerint egy ilyen Duna-medencei gazdasági kooperációnak nem szabad Németország elleni éllel bírnia. A kancellár felhívja figyelmünket arra, hogy Hodzsa valószínű azzal' a célzattal, hogy ez Budapestre jusson kijelentette előtte, miszerint ő (Hodzsa) Magyarországnak barátja és szívesen venne Csehország és Magyarország közti gazdasági megértést, mert egyelőre politikai megértéshez a mai helyzet még nem nyújt elég lehetőséget. A kancellár Hodzsának azt válaszolta, hogy Bécs örömmel üdvözölne egy Budapest Prága közötti gazdasági arrangement-t. A kancellár ismételte előttem azt, amit Berger báró is mondott, hogy bár Hodzsa és Benes egyaránt állítják, hogy a harmónia teljes, a kancellárnak impressziója más. Szerinte Hodzsa helyzete nem nagyon biztos. Külön fölemlítette a kancellár azt a ránézve mint katona gyerekre meglepő jelenséget, hogy egy alkalommal sem találkozott se tábornokkal, se más tiszttel.. Szintén megemlítette a Benes által szervezett nagy elnöki irodát,, melynek többek közt egy külügyi osztálya is van. Rudnay m. kir. követ és meghatalmazott miniszter Küm. res. pol. 1936—20—71. Eredeti tisztázat. Másolatban megküldték : M. E., prágai, belgrádi és bukaresti követségeknek. 14. A BÉCSI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Bécs, 1936. január 2217/pol. főn. — 1936. Szigorúan bizalmas A Bundeskancler spontán közölte velem, hogy Hodzsa szóba hozta a Habsburg-kérdést és pedig oly formában, hogy úgy a bukaresti, mint a belgrádi udvarokat, valamint Prágát idegesíti az a hír, hogy Starhemberg herceg Reishsverweser akar lenni és pedig ottani felfogás szerint abból a 88